Bábdarabjaink

Az OBM bábcsoportjai karácsonykor és húsvétkor a gyermekek nyelvén íródott bábdarabok útján mondják el az Evangéliumot az alsós gyermekeknek az általános iskolákban. A karácsonyi és a húsvéti időszak az evangéliumi bábelőadásokra különösen is alkalmas. Az ünneptől független bábelőadások a gyermekek mindennapjaiból való történeteket dolgoznak fel, tanító jelleggel. A bábdarabot általában énektanítással és visszakérdezéssel, összefoglaló üzenettel ötvözve adjuk elő.

Bábdarabjainkkal olyan életfelfogást és értékeket képviselünk, amely tisztességes, becsületes emberképet mutat a felnövekvő generációnak. Történeteink az elfogadásról, befogadásról, helyes önértékelésről és a megváltásról szólnak.

További információ bábdarabjainkról.

Csatolmány: 

Ünneptől független bábdarabjaink

A szeretetre vágyó süni

A főszerepben sün Benő, aki modortalanul bánik társaival, bár ők szeretettel és barátsággal közelítenek felé. Pedig ez a picike sün szíve legmélyén valójában szeretetre vágyik, és arra, hogy valaki végre megsimogassa. Egyszer csak az erdőben jár egy vidám, kedves kislány, aki szívesen összebarátkozna a kis sünivel. A süni is próbál kedves lenni, de valahogy a végén mégsem sikerül. Egy alkalommal nem csak hogy megbántja, de meg is szúrja a kislány kezét, pedig ő csak meg akarta simogatni. A kislány sírva, megbántva, sírva elszalad, hogy így viszonozták az ő szeretetét, majd Jézus példáján keresztül megérti, hogy az igazi szeretet az önzetlen. Nem csak akkor szeret, amikor viszont szeretik. Ezután képes sünikét külső-belső tüskéivel együtt szeretni. Ez az önzetlen szeretet megváltoztatja sün Benőt is, kiszabadítja morcosságából, és ő is meg tanul szeretni.

A városi nyúl tévedése

A történet falun, illetve erdőben játszódik. Kizárólag állatok szerepelnek benne (kutyus, a tyúk, a róka, a kacsa, kiscsirkék és a nyúl).

A falusi udvar lakói közül van, aki izgalommal, s van, aki morgolódva fogadja az ellátogató nagyvárosi nyulat, aki azt a hírt hozza, hogy a Róka létezésével kapcsolatos hírek hamisak, a ravaszdi igazából nem is létezik, csak a képzelet szüleménye. A szereplők közül a kacsa elhiszi a pletykát, és elmegy a nyúllal egy erdei sétára. A nyúl épp azt ecseteli a kacsának, hogy "nincsenek szabályok, nincsenek korlátok, egyáltalán nincs mitől tartani", ám ekkor egy bokor mögül előugrik a Róka, s elkapja Nyúl urat. A kutya ered a nyomába, s szerencsére neki sikerül elkapni a ravaszdit és megmenteni Nyúl úr életét.

Csatolmány: 

Az erdei kunyhó fogságában

Elkezdődik a nyári szünet. Zsu felhívja Lalit telefonon azzal a hírrel, hogy Pista bácsi másnapra erdei kirándulást hirdetett. Majdnem az egész osztály megy, köztük Szandi is, aminek Lali nem nagyon örül, mert Szandi egész évben csúfolta őt azért, mert Bibliaórára jár és hisz Istenben.

Másnap reggel az indulásnál Pista bácsi figyelmezteti a gyerekeket, hogy ne maradjanak le a csoporttól, mert az erdőben könnyen el lehet tévedni. Ha valaki mégis eltévedne, a Visszhang-ösvényen visszatalál a buszhoz.

A kirándulás végén a gyerekek pihenőt tartanak, az egész napos élményekről beszélgetnek, amikor Szandi megint elkezdi piszkálni Lalit. Zsuzsi nem akarja hallani a kibontakozó vitát, ezért otthagyja őket. A csoport induláshoz készülődik, amikor Szandi megkérdezi Lalit, hogy be mer-e menni az elhagyott erdészházba, megmutatva, hogy nem fél. Ám amikor Lali belép, egy hirtelen mozdulattal rázárja az ajtót. Még jó, hogy az ablak rozoga, s kiesik, amint Lali hozzáér, így könnyen kiszabadul a fogságból. De ekkor már nincs ott senki, a többiek továbbmentek.

Egy bagoly jelenik meg, és ezt huhogja Lalinak: „Most kell félned! Egyedül vagy! Senki nem fog keresni!” Lali először nagyon megrémül, majd hirtelen rájön, hogy ő nincs is egyedül. Jézus Krisztus mindig vele van, s Ő megmutatja a hazafelé vezető utat. Ekkor Lalinak eszébe jut, hogy mit mondott Pista bácsi a kirándulás elején: „ha valaki eltévedne, menjen a Visszhang-ösvényen a buszhoz.”

Épp el akar indulni, amikor meghallja, hogy Pista bácsi és Zsuzsi, akik a keresésére indultak, a nevét kiáltozzák. Nagyon örülnek, hogy megtalálták Lalit, aki elmondja, hogy is történt, hogy így elmaradt a többiektől, s hogyan segített neki Jézus megtalálni a hazafelé vezető utat.

Ki az igazi barát?

Petya az iskolafolyosón másokat gúnyolva, dicsekszik magasságával és legújabb turbó, elemes, távirányítós telepjárójával, amit az apukájától kapott. Bár Panni szépen kéri, hadd játszhasson ő is a játékkal, Petya durván elutasítja. Majd megjelenik Marci, aki kedvesen felajánlja Panninak, hogy az iskolai kirándulás alkalmával mellette ülhetne a buszon. Petya zokon veszi, hogy a többiek nem akarnak barátkozni vele.

Az iskolai kiránduláson Petya tovább henceg, hogy neki mennyi mindene van: éppen azzal vág fel a többiek előtt, hogy nutellás kenyeret vitt, miközben Marci a táskájában kutat a saját szendvicséért. Bár mennyire is kutat, rájön, hogy valahol útközben elhagyhatta. Panni megosztja vele a saját uzsonnáját, majd a sorakozónál Petya ismét magára marad.

Peti másnap kitalálja, hogy beteg. Nem akar iskolába menni, mert úgy érzi, hogy senki sem szereti. Egyszer csak megszólal a lelkiismerete, és emlékezteti, hogyan bánt a társaival. Petya elsírja magát. Azonban Marci meglátogatja, és elmondja neki, hogy ő nem haragszik rá, sőt szívesen barátkozna vele. Azt is elmondja, hogy Isten segítségével Petya hogyan tud megváltozni. Miután Petya megismeri Jézus szeretetét, bocsánatot kér társaitól.

Kiszúrt labda

Robinak az új kosárlabdája játék közben kilyukad. Nagyon mérges Tomira, mert ő tehet az egészről. Panni próbálja Robit nyugtatgatni, majd emlékezteti Robit, hogy aki Isten gyermeke, annak más megoldáshoz kell fordulnia, és nem verheti meg Tomit. Együtt olvassák a Bibliából Isten szavát, és Panni arra bíztatja Robit, hogy bátran imádkozzon egy új kosárlabdáért. Ahogy Robi imádkozik, rossz gondolatai támadnak, melyek egy darázs képében jelennek meg a színen. Végül Robi ellenáll a rossz gondolatoknak, és segítségül hívja Jézust. Ahogy befejezi az imádságot, Panni szalad hozzá, és felhívja a figyelmét, hogy épp Tomi közeledik, és a kezében van egy új kosárlabda.

Panni nem fél többé

A Panni nem fél többé arról szól, hogyan tudunk (tudnak a gyerekek) szembeszállni a félelmekkel Isten igéjének segítségével.
A történet szerint Panni este nem tud elaludni, ezért bejön hozzá az édesanyja, majd néhány megnyugtató szó után magára hagyja. Panni próbál álomba merülni, de ekkor feltűnik egy kígyó, aki hazugságokkal (skorpiók vannak a szekrényben) ijesztgeti őt. Bejön Panni bátyja, ő is próbálja megnyugtatni, majd kimegy a szobából. Ekkor egy újabb szereplő, egy bagoly tűnik fel, aki szintén hazugságokkal (vérfarkas van az ágy alatt) rémisztgeti. Ekkor visszatér Panni bátyja és elmondja, ő hogyan győzi le a félelmet. Elárulja Panninak, hogy Isten azt mondja a Bibliában: "Nem kell félned az éjszakai ijesztéstől..." 91. zsoltár. A kislány megfogadja a tanácsot, és miután újra előjönnek az állatok, hogy őt ijesztgessék, Isten igéjét szegezi szembe velük, s legyőzi a félelmet.

Visszaszálló szavak

A Visszaszálló szavak c. történet a kimondott szavak súlyáról szól. Berci, a kis unoka egyedül sétálgat az erdőben. Elkiáltja magát, amire jön a visszhang, de ő azt egy másik kisfiúnak véli. Azonnal kérdőre vonja, mit keres az ő erdejében. Egyre csúnyább hangnemben "beszél vele". Amikor az őt kereső nagymama odaér hozzá, elpanaszolja neki, milyen csúnya kisfiú van az erdőben. A nagymama rájön, miről van szó, s azt tanácsolja Bercinek, beszéljen szépen a "kisfiúval". Berci meg is fogadja a tanácsot, és rájön, hogy amilyen szavakat mondunk ki, olyan szavakat kapunk vissza.

Zsanett és a matekdoga

Zsanett, a darab főhőse rettentően izgul a másnapi matekdolgozattól. Félelmét szavai is kifejezik. Olyanokat mond, hogy: „Teljesen el fogom rontani. Tudom. Utálom a dolgozatokat.”
Ekkor – mintha szavai öltetnének testet – megjelenik egy varjú, aki még fokozza Zsanett félelmét borúlátó jóslataival: „El fogod szúrni a dogát. Szörnyű lesz! Nagy kövér karót fogsz kapni!”

Ettől Zsanett még ijedtebb lesz, elveszíti maradék önbizalmát is. A varjú örömmel nyugtázza: „Úgy látom, jó munkát végeztem. Úgy fél, hogy nem lesz képes semmire!” és távozik.

Ám ekkor érkezik Viki, aki emlékezteti Zsanettet, hogy egész délután tanultak, megcsináltak minden példát, s Zsanett ezeket hibátlanul oldotta meg. Előveszi a Bibliát, és megmutatja Zsanettnek az igét, amit aranymondásként tanultak: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”

Biztatja Zsanettet, hogy Jézus – mivel befogadta őt a szívébe – nem hagyja egyedül, ott lesz vele, az eszével is.

Zsanett megismétli az aranymondást, amitől felbátorodik a szíve és jókedvre derül.

Másnap délelőtt Zsanett örömmel mutatja dolgozatát, ami hibátlan lett. Jézus megsegítette őt és nem félt, tudott figyelni. Elhatározza, hogy ezután amikor dolgozatot kell írni vagy más nehézség jön, Isten igéjébe kapaszkodik. Így már nem ijed meg a varjú újabb látogatásától, aki most a következő, helyesírás dolgozattal rémisztgeti. Zsanett tudja, hogy: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”

Karácsonyi bábdarabjaink

Ajándékozni öröm

A főszereplő kisfiú, Zsolti nagyon készül a karácsonyra, ajándékot készít a családtagjainak. Nagyon szeretné azokat becsomagolni, de valamelyik családtagja mindig megzavarja ebben. Előbb hazajön a kisöccse, Palkó és szeretne a szobában tanulni - Zsolti haragosan elküldi őt; utána édesanyja kéri meg, hogy menjen le a boltba vásárolni - neki is nemet mond; nővérével is csúnyán beszél, amikor valamiért hazaugrik az iskolából.

Zsolti egyre feszültebb, türelmetlenebb lesz szeretteihez.

Végül édesanyja rámutat erre, és elmeséli neki az Úr Jézus születésének történetét; azt, hogy Máriát és Józsefet is ilyen gorombán, elutasítóan fogadták azokban a házakban, ahol szállást kerestek maguknak. Így történhetett, hogy Jézusnak, Isten Fiának egy jászolban kellett világot látnia.

A hallottak megdöbbentik Zsoltit, ráébred viselkedésére, és bocsánatot kér a családjától.

Ha egyet befogadsz

Az édesanya kisbabát vár. Ő a harmadik a családban, a két nagyobb már iskolás. Az édesanya karácsony előtt elmeséli a gyerekeknek, hogy nemsokára már hárman lesznek testvérek. A várt öröm helyett elutasítás, ellenállás a válasz. Édesanya megdöbben, és nem hisz a fülének. A kényelemszeretet és az önzőség, ami a baba születését nem akarja, könnyeket csal szemébe, és kiszalad a szobából. Édesapa egy beszélgetést kezdeményez a gyerekekkel a karácsony története alapján. Jézust, mint babát, nem fogadták be. Az emberek hozzáállása és viselkedése tükröt tart a gyerekek elé, hogy saját viselkedésüket át tudják értékelni. A bibliai történetet árnyjátékban látják a gyerekek. Megérinti őket az ige és az apuka szeretetteljes beszélgetése. Beismerik az önzésüket, és bocsánatot kérnek az anyukától. Tudatosan eldöntik, hogy befogadják a babát.

A történet amellett, hogy bemutatja a karácsony valódi jelentését és jelentőségét, segíti a gyerekeket abban, hogy felismerhessék és megbecsülhessék az emberi élet, a családi kapcsolatok, a beszélgetés értékét, a szeretet, az önzetlenség fontosságát, hogy felismerhessék a tévé és az internet káros hatásait, és jó családmintát ad (apuka, anyuka, gyerekek).

Hogyan készült a "Ha egyet befogadsz" c. bábdarab? - dr. Kovátsné Hontvári Anna beszél a bábdarab üzenetéről.

Csatolmány: 

Panov apó

Kedves mese egy öreg suszterról, aki karácsony közeledtével szintén várja Jézus eljövetelét...

A város szélén, egy kis házikóban lakik Panov apó, a cipész. Karácsony van. Az első, amit Panov apó a felesége nélkül tölt. Bibliaolvasás közben egyszer csak Jézus hangját hallja, aki megígéri, hogy eljön hozzá, és mindvégig vele marad. Panov apó megörül ennek, s egész nap Jézust várja. Dolgozgat, de minduntalan félbehagyja, az ablakhoz megy, hogy lássa, jön-e már a várva várt vendég. Az ablakon kipillantva mindig észrevesz valakit az utcán (az özvegyasszony lányát, az utcaseprőt, egy anyukát pici gyerekkel), akiknek segítségre van szüksége. És ő segít is – hol egy forró teával, hol egy cipővel, vagy épp némi étellel.

Esteledik, amikor Panov apó még mindig Jézust várja. Egyszer csak hangot hall, Jézusét, aki elmondja az öreg cipésznek, hogy Ő bizony már meglátogatta aznap – amikor megetette az éhezőt, megitatta a szomjazót, befogadta a fagyoskodót.

Tolsztoj története ma is aktuális mondanivalót tartalmaz mindannyiunk számára.

Petike eltűnik

Pannit gyötri a kíváncsiság, mit kap majd karácsonyra. Az egész lakást felkutatja, mert mindenképpen tudni akarja, édesanyja hová rejtette el ajándékát. Amikor nagymamája egy rövid időre rábízza kisöccsét, Petikét, akkor nem a kistestvérével foglalkozik, hanem minden figyelmét az időközben kikutatott ajándékdoboz köti le. Petike eközben kimegy a szobából és eltűnik, de a kislány még ezt sem veszi észre mindaddig, míg nagymamája visszaérve megkérdezi tőle, hol van a testvére.

Ekkor Panni nagyon megijed és lelkiismerete is megszólal. Vádolja magát és nagyon szomorú. Úgy érzi, őt többé senki sem fogja szeretni. Bátyja, Bence azonban vigasztalja őt, és arra bátorítja, hogy ne csüggedjen el, inkább imádkozzon és Isten segítséget fog nyújtani ebben a helyzetben. Mivel Panni nem tudja, hogyan kell megszólítani a Mennyei Atyát, ezért együtt imádkoznak. Majd Bence - mert hirtelen eszébe jutott, hol lehet Petike - elmegy, hogy megkeresse és visszahozza. Addig azonban ott hagyja Panninak a Bibliát, és arra bátorítja, hogy olvasson belőle.

Panni kinyitja a Bibliát és elkezdi olvasni az Úr Jézus születésének történetét. Egymást követően megelevenednek a jelenetek: feltűnik a betlehemi csillag, az ÚR angyala és a pásztorok.
 

Szabad-e bejönni betlehemet mondani?

Ez karácsonyi bábdarabunk a régi magyar hagyományokat idézi, a betlehemes játékok világát hozza közel a mai gyerekekhez, megismertetve velük a régi szokásokat, az ízes, népies magyar beszédet.
A történet egy meghitt, családias képpel kezdődik. Eszterke nagymamájánál tölti a karácsony előtti napokat. Kint nagy pelyhekben hull a hó, de bent a meleget adó kályha fényénél nagymama és kis unokája lefekvéshez készülődnek. Ekkor kopogtatnak a váratlan vendégek. Az ajtóban két kedves, és humoros pásztor áll, akik betlehemest játszanak, és elmesélik a Karácsony csodálatos történetét.

Az események megelevenednek a szemünk előtt. Láthatjuk, ahogy Máriát meglátogatja Gabriel angyal, aki elmondja neki a jó hírt, hogy Megváltó születik a világra. Majd József és Mária elindulnak Betlehembe az összeírásra, hogy beteljesedjenek mindazok a próféciák, amelyek a Bibliában megírattak. Jézus születésekor angyali seregek sokasága jelenik meg a pusztában legeltető pásztoroknak, akik az örömhírt hallva felkerekednek, hogy meglátogassák az ígéret gyermekét, és hódoljanak neki.

Végezetül a betlehemes pásztorok áldást mondanak a nagymamára és családjára, majd elbúcsúznak. Újra alváshoz készülődik Eszterke, mikor ismét kopognak. Legnagyobb meglepetésére megérkeznek a szülei, akik nem akarnak lemaradni a Karácsony meghitt pillanatairól, és együtt akarják tölteni az egész családdal az igazi Isteni Szeretet Ünnepét.

 

Csatolmány: 

Betlehemi csillag

A rosszat jóval győzd meg

Karácsony a Nagyinál

Ez a bábdarab egy kisfiú téli szünidőbe enged betekintenünk. Palkó falura, a nagyihoz megy karácsonyi szünetre. Kinn nagy pelyhekben esik a hó, benn a kemencés konyhában a karácsonyra készülődés hangulata magával ragadja Palkót és minket, nézőket is. Az igazi ADVENT, a várakozás meghitt hangulatát idézi, a süti sütés, a készülődés a karácsonyra. Főleg mert a nagyi egy nagyszerű mesemondó és a Bibliát is jól ismeri. Szeret mesélni, és minden megelevenedik, amiről mesél. Így látjuk a kis nyuszit, amint a nagy hóban ugrándozik, mert nem hiszi el, hogy a róka kinn leselkedik az erdőben, és látjuk, ahogyan megmenekül. De megelevenedik a karácsony mesés története is, ahogyan Mária és József a szamárháton megérkeznek Betlehembe, ahol nincs szállás a számukra, és megtalálva a barlangistállót benn töltik azt az éjszakát, amelyen megszületik az egész világ megváltója, Jézus Krisztus. Ő Isten ajándéka az emberek számára. Látjuk a pásztort is, aki sietett az angyalok szavára megkeresni a jászolban fekvő kisdedet, és hódol neki, mint a világ Urának. Szinte érezzük a szegfűszeg és a fahéj finom illatát a kis falusi konyhában, amikor megjelennek a szülők is nagy ajándékcsomagokkal, és boldogan csatlakoznak a karácsonyi készülődéshez. Ők is visszaidézik a gyerekkoruk hangulatát, és meséltetik a nagyit, újra hallani akarják a régi történeteket. És a történet nem ér véget, mert a nagyi csak mesél és mesél, és igazából mi is szeretnénk hallani a további történeteket... de az idő lejár és a bábdarabnak vége...

Csatolmány: 

Húsvéti Bábdarabjaink

A húsvéti csoda

A húsvéti csoda” bábdarab társadalmi hasznossága

Ma, amikor próbáljuk a hagyományokat feleleveníteni, a népi, nemzeti gyökereinket megtalálni és ezeket újraéleszteni, akkor igen nagy jelentősége van egy ilyen bábdarabnak, ami pont a húsvét szokásaival foglalkozik, és azoknak eredetét keresi meg, magyarázza el.

Egy család életébe pillanthatunk be. Anyuka, apuka és két fiúgyerek. Egy kiskamasz és egy elsőosztályos.

A kicsi folyamatosan azzal küzd, hogy legalább olyan okos lehessen, mint a nagyobb. Ez persze egy leküzdhetetlen akadály a köztük lévő korkülönbség miatt. Ezért minden beszélgetésükben megjelenik ez a feszültség.
Az anya türelmesen tanítja a nagyobb fiút, hogy ismerje fel az erényeit a kistestvérének, tanítsa, és ne versengjen vele. Figyeljen oda rá, és legyen érzékeny a kicsi problémáira.
Ez a mai kiskamasz és tizenéves gyerekek számára nagyon fontos üzenet. Hiszen az önző, csak a saját igényeire figyelő /„mert megérdemlem” reklámszövegen felnőtt/, társadalmilag érzéketlen fiatalok felelősségtudatának és felelősség felvállalásnak hiánya az egyik legnagyobb probléma a felnövekvő generációnál.

Anyuka, akinek van ideje és türelme beszélgetni a fiúkkal. Ezzel példát adunk a gyerekeknek: lehet a szülőkkel beszélgetni. A család egyik legfontosabb nevelési és személyiségformáló eszköze a családi beszélgetések. Segítenek a gyerekeknek a véleményük megfogalmazásában, gondolataik összeszedésében, érveik felsorakoztatásában és a véleményük érvekkel való megvédésében. Ez mind az erőszakmentes viselkedésmintát adja a gyermekek elé. Az a gyerek, aki nem tudja a véleményét érvekkel megvédeni, előbb-utóbb a felgyülemlett frusztrációját le akarja vezetni. Így lép be az életébe a gyermekeknek az erőszak. Kimutatható, hogy ahol beszélgetnek a gyerekekkel, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb gyerekek nőnek fel.

Apuka, aki örömmel jön haza a családjához, nem sajnálja az időt, hogy együtt legyen a fiaival, meghallgassa őket, sőt a végén a munkából is játékot csinál a kicsivel. Tud játszani, és tud komoly lenni, szereti és tiszteli a feleségét, az anyukát.
Csodálatos példát adva ezzel a kisfiúknak, fiatal apukáknak, akiknek talán soha nem volt ilyen apaképük, mert elvált családban nőttek fel. Tudjuk, hogy a szerepeket tanulva sajátítják el a gyerekek életük első 15 évében. Ezért nagyon fontos a jó apaminta, ha jó családokat szeretnénk.

A bábdarab erénye még a művészi megfogalmazás. Ami a fekete-fehér árnytechnika használatakor érződik igazán. Négy állóképben, drámai effektek segítségével érzékelteti azt az eseményt, ami a húsvét ünnepének alapja. Jézus Krisztus kereszthalálát egy- egy jellemző pillanatát elkapva annak az egyes eseménysorozatnak.
Ezzel is fejleszteni akarjuk az asszociáció készséget és a képzelet munkáját a gyermekekben, hiszen a mai vizuális média világában igen nehéz a gyerekeknél ezt fejleszteni. Ezért ötvöztük a látványt és a képzelőerő által megjelent képeket. Hiszen nincs annál jobb megjelenítő eszköz, mint a képzelet.

Különlegessége még a feltámadás megjelenítésének, hogy a mapett bábok korhű ruhákban vannak. Ez is érzékelteti az események múltbeli történését. A háttér csodálatos csillagos égbolttal a hajnal sötétségét adja vissza a néző számára. Szinte az az érzésünk, mintha valóban visszaléptünk volna az időben.

A bábdarab vidám locsolóversekkel záródik, amit a fiúk mondanak az anyukának, természetesen apukával együtt. Ezzel is szerettük volna a locsolás igen jellegzetes magyar, illetve kárpát-medencei szokását felemelni. Hiszen három, nagyon szép locsolóverset hallunk. Ennek ma nagy jelentősége van, hiszen elszaporodtak a gúnyversek, és talán már nem is ismerik a gyerekek ezeket a szép, a feltámadást is magába foglaló verseket.

Szeretnénk sok szép pillanatot szerezni a bábdarab alatt a gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek 2012 húsvétján is.

 

A ravasz rokon

Vörös Valér, a róka rettentően el van keseredve. A múltbeli ravaszsága miatt kivívta Burkus kutya, a házőrző "kitüntető" figyelmét, s most viselnie kell az ígérete terhét: vegetáriánus koszton tengődik.

Ám váratlanul megérkezik a távoli rokon, az előkelő, ám igen gonosz Ordas Olga, Szibéria farkas nagyasszonya. Valér nénje nem tűri, hogy rokonát elnyomásban tartsák, ezért ismét húsevésre utasítja. Az ebből adódó kalamajka során a rátarti Kacsa Klotild újra bajba kerül, amiből csak a bátor házőrző mentheti meg.

A humoros, fordulatos állatmese keretében – nagyon látványos, megragadó árnyjáték-betét formájában - elhangzik a húsvét valódi üzenete: Jézus Krisztus megváltott minket a bűntől és annak következményétől. Az utolsó vacsorát, az Úr Jézus elfogatását, keresztre feszítését és feltámadását bemutató történet. A gyermekek és felnőttek számára egyaránt feledhetetlen élményt nyújt.

Csatolmány: 

A színes tojások titka

A legfrissebb hírek szerint a baromfiudvarban rejtélyes lopás történt.

Kotkoda asszony frissen tojt tojásai eltűntek. Senki nem tudja, hogy ki volt a tettes. Burkus kutya, a baromfiudvar rendjének őrzője tehetetlenül áll a jelenség előtt, amikor megjelenik Mr. Dubu Nyuszipiszkancs úr, kezében egy színes tojásokkal teli kosár. Felháborodottan közli: „valaki magánlaksértést követett el, és behelyezte ezt a kosarat az odújába, amíg ő nem volt otthon”.

Mivel az állatok nem értik ezt a hagyományt, Fanni gazdaasszony elmagyarázza nekik, hogy a tojás egy új élet kezdetét jelképezi, és így kibontakozik a húsvét igazi üzenete: húsvét péntekén Jézus Krisztust, Isten Fiát keresztre feszítették a világ bűnei miatt. De Ő bűntelen életet élt, emiatt nem fogott rajta a halál. Harmadnapon feltámadt, egy Új Életet kapott Istentől, és most is él. Ezzel lehetősége van bárkinek, hogy ezt az Új Életet vele együtt megkaphassa.

A baromfiudvarba újra helyreáll a rend, mindenki megnyugszik, és örömmel várja a húsvét ünnepét.


 

Falusi bíróság

Bűncselekmény gyanúja merül fel az udvarban. Kotkoda asszonyság tojásaira kékre, zöldre, pirosra, lilára színezve Nagyfülű úr, a nyúl odújában találtak rá. Emiatt a falusi bíróság 250 év börtönbüntetésre ítéli a nyulat az öreg erdő tömlöcében. A nyúl teljesen kétségbeesik, de ekkor megjelenik Fanni gazdaasszony, és elmondja, hogy ő volt az, aki elvette, befestette, és Nagyfülű úr odújában elrejtette a tojásokat. Mivel húsvét van, s ilyenkor az emberek ezt teszik: befestik és elrejtik a tojásokat, hogy a gyerekek kereshessék és örülhessenek.

Mivel az állatok, nem értik ezt a hagyományt, Fanni gazdaasszony elmagyarázza nekik, hogy a tojás egy új élet kezdetét jelképezi, s elmondja az állatoknak a húsvét igazi üzenetét: Jézus Krisztust, Isten fiát, aki itt élt a földön, akitől a szabadulást és gyógyulást várták az emberek, húsvét péntekén keresztre feszítették. De Ő harmadnapon feltámadt, és most is él.

Mivel az állatok még ezután sem értik, hogy miért a tojás a jelképe az ünnepnek, Fanni gazdaasszony elmeséli, hogy a tojás belsejében egy elrejtett élet van, ami nem látható a szemünkkel. Ugyanilyen, ha megkérjük Jézust, legyen része az életünknek, és akkor egy új életet ad nekünk. Ez kívülről nem látszik, láthatatlan. Épp úgy, mint a tojásban rejlő kis élet. Először nem is sejtjük, de egyszer csak hopp, kibújik belőle a kiscsibe. Ugyanígy bújik elő belőlünk a Jézustól kapott új élet, és nem lehet elrejteni, mert az, tele van szeretettel.

Minden jó, ha a vége jó

Kati és Pisti szomorúan, letörten érkeznek meg nagymamájukhoz vidékre. Utazásuk előtt szüleik csúnyán összevesztek, édesapjuk elment otthonról. Nagymamájuk szeretettel fogadja őket, és bíztató szavakkal próbálja meg felvidítani unokáit. Azt tanácsolja, forduljanak ahhoz, Aki segíteni tud az ilyen helyzeteken is: imádkozzanak Jézushoz! Behívja őket a házba, hogy elfogyasszák a számukra készített kalácsot, kakaót.

Színváltás után megjelenik a falusi udvar, amely lassan benépesül. Feltűnik a tyúk, kutya, kacsa. Beszélgetnek erről-arról, amikor hirtelen az egyikük egy bántó szót mond, aminek következménye egy csúnya összeszólalkozás, megsértődés, félrevonulás. Az állatbábokra írt jelenet bemutatja, milyen apróságokon, semmiségeken képesek vagyunk összeveszni mi emberek.

Újabb színváltást követően visszatér a nagymama. Áll a ház előtt, figyeli az utcát, amikor feltűnnek a gyerekek szülei. Elmondják, hogy megbánták tettüket, bocsánatot kértek egymástól, megbocsátottak egymásnak, kibékültek. A nagymama velük együtt örül, majd elmondja, hogy épp ez a Húsvét igazi üzenete. A szülők kérésére belekezd a történetbe…

Színváltás: az árnyjelenetből megtudhatjuk, hogy az Úr Jézus 2000 évvel ezelőtt azért halt meg a Golgota hegyen, mert Isten „úgy szerette a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” Jézus Krisztus meghalt a mi bűneinkért. Kereszthalált szenvedett azért, hogy ne legyünk elválasztva Isten szeretetétől. De nemcsak meghalt, hanem harmadnapon fel is támadt, és ma is él.

Színváltás után a gyerekek nagy örömmel üdvözlik szüleiket és főleg azt, hogy együtt jöttek. Elmondják, hogy a nagymamával imádkoztak ezért. Mindenki örül, hogy helyreállt a béke és szeretet a családban.

Csatolmány: 

Vörös Valér és a tojások

Kati és Pisti elutaznak a Nagymamához húsvétra. A gyerekek nagyon készülnek a tojásfestésre. A Nagymama udvarában él Piri tyúk és Burkus kutya. Örülnek a kis gazdáik érkezésének, tudják, hogy itt a tojásfestés ideje, Piri tyúknak sok most a dolga.

Megbeszélik, hogy Burkus kutyus majd vigyáz Pirire és a tojásaira, ám elnyomja az álom, és eközben Vörös Valér, a róka elrabolja a tojásokat, majd Piri tyúkot. Burkus azonban a segítségére siet, és kimenekíti a róka karmaiból tojásokkal együtt. Nagymama elmeséli nekik a feltámadás ünnepének üzenetét: azt, hogy kétezer évvel ezelőtt Jézus Krisztus Isten Fia szertejárt itt a földön, tanította az embereket Isten dolgairól, gyógyított, megszabadította őket betegségeiktől, fájdalmaiktól, megkötözöttségeiktől. Csak jót tett az emberekkel.

De mivel Izrael vezetői nem fogadták el Isten beszédét, emiatt elfogták, és halálra adták Jézus Krisztust. Két lator között keresztre feszítették a Golgota hegyén. Az Úr Jézus a kereszten elhordozta a mi bűneinkért a büntetést, hogy nekünk ne kelljen a bűneinkért meghalnunk, hanem élhessünk örökké! Csak el kell fogadnunk a megváltást. Ugyanúgy jött el értünk és mentett meg minket Jézus a haláltól, mint Burkus kutya a tyúkocskát a rókától.

Jézus Krisztus ma is él! És mivel Ő él, mert feltámadt, ma is lehet vele beszélni. Mi is beszélhetünk vele!

Csatolmány: