Skip to Content

Palánta - üzenetek

A te barátod

Amikor tegnap írtam Neked, arra gondoltam, hogy látnod kell, mennyire csodálatos, hogy ezt a tanévet be tudtuk fejezni! Végigvittük, pedig a felénél elvágták a forrásokat. De Téged, Titeket, a mi Palánta-Támogatóinkat, nem tudtak elvágni tőlünk. És most itt van még egy bizonyságtétel. Nem tudom nem elküldeni. Mert ilyenek a gyerekek. Teljesen nyitott szívűek, éhezik és szomjúhozzák az igazságot, várják a Megváltó szeretetét – és mi adhatjuk tovább nekik. Te is, én is, gyermek-lélek-mentőink is, az iskolákban. És a gyerekek annyira hálásak… nem szabad a bizalmukat megrabolnunk! Ha várnak – menni kell hozzájuk!

A barátod…
Miközben tartottam az egyik elsős osztálynak a foglalkozást, éppen a színezésnél tartottunk, odabújik hozzám az egyik kisfiú. Ő, amúgy, egy kicsit beszédhibás, és sokszor úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, mert minden más érdekli. De ez csak a látszat.
Most odabújik hozzám, és ezt mondja nekem: „Csilla néni, a barátod azt mondta – mutatja a két összekulcsolt kezét –, hogy láthatatlan bilincs van a kezünkön…” (és itt elmondja az egész üzenetet, amit Annamari adott át a gyerekeknek a húsvéti bábdarab végén!).
Miután az egész üzenetet elmondja, saját szavaival, összefoglalásként így szól:
„És, én most már tudom, hogyan szabadulhatok meg a bilincstől, és meg is tettem, és ha valamit nem jól csinálok, tudom, hogy mit kell tennem. Köszönöm, hogy tetszik velem foglakozni és tanítani engem.”

Te tudnád azt mondani, hogy „itt most vége, többé nem megyünk az iskolákba Palánta foglalkozásokat tartani, mindenki megértheti, nincs rá fedezetünk”… Te tudnád ezt mondani? Mert én nem. Csak annyit, hogy: „Uram, Te látod. Te látod, Te látod, tudom, hogy nem engeded meg, köszönöm, hogy elküldöd szabadításodat, köszönöm, hogy kirendeled a Tiéid által azt, ami szükséges, Te tudod, hol vannak a források, köszönöm, hogy Te mindent látsz, és megcselekszed, amit csak Te tudsz megtenni!”

Én ennyit mondok. És ezt leírom Neked.

Kérlek, ha még nem vagy 5x2-es szövetséges partnerünk, kapcsolódj be ebbe a láthatatlan hadseregbe, amitől nem tud elvágni az Ellenség (az ördög) sem. Ha már 5x2-esként állsz mellettünk, kérlek, nyerj meg valakit, vagy egy imakört, vagy két-három családot, hogy akár együtt is, de legyenek ők is 5x2-esek, hogy ne kelljen feladnunk ezt a csodálatos munkát! EGYÜTT minden lehetséges. Tudom, hogy EGYÜTT meglátjuk a CSODÁT!

Most június eleje van, és CSODA szükséges ahhoz, hogy ebben a hónapban is előálljon a Palánta-fedezet. TE IS RÉSZESE VAGY ENNEK A CSODÁNAK. KÖSZÖNÖM NEKED, KEDVES TESTVÉREM!

Szeretettel: dr. Kováts György.

Így tudod eljuttatni támogatásodat:

Bankszámlaszám:10400205-02010397-00000000

PayPal

Így támogathatsz minket rendszeresen: 5x2 Gyermek-Lélek-Mentő

Köszönjük!

Kortalan hitoktatás

Amikor gyermek-lélek-mentőink leírják tapasztalataikat, soha ki nem merülő öröm- és erőforrást nyújtanak ezzel. Ebből merítek most Neked, 2012 június első napjaiban. Ha szeretnéd, hogy ebből a forrásból további felüdülés származzon, most Neked is tenned kell hozzá!

Kedden az utolsó órám 17.15-kor kezdődik. Ez azért van így, mert Heni számára egyszerűen nem tudtunk korábban időpontot találni: összesen 7 szakköre jár! De sebaj. Ezen a késő délutáni foglalkozáson Heni – már egészen hozzászokott, hogy - soha sincs egyedül. Azok, akik e késői órán még ott vannak a suliban, sorra odajönnek, hallgatják az üzenetet, persze olyanok is, akiket nem írattak be. Olyanok is jönnek, akik nem is járnak ebbe a suliba csak a tesójukat várják. Így alakult ki, hogy ezen az órán egy nagybácsi és 2 óvodás is részt vesz. Érdekli őket, amit hallanak és látnak. De még a szomszédos asztaloktól is oda-oda kukucskálnak. (Örömömre.) Mert persze az evangélium nem „korfüggő” én ezt jól tudom, de azért mégis meglepett eleinte, hogy egy meglett, jó harmincas fiatalembert ennyire érdekel a gyermekfoglalkozás. Természetesen az Úr Jézus érdekli őt, az Ő személye vonzza, és én pedig imádkozom érte, hogy ne csak hallgatója legyen az órának, hanem a megtartója is Isten Igéjének, és ő is Isten gyermekévé váljon. Csilla

A történet jó, és tényleg felüdítő – mondod – de mit kell nekem hozzá tennem? Vagy miben kellek én is hozzá?

A válaszom nagyon egyszerű.

Tudod, 2012 elején az egyházi törvény megszavazásával erre a munkára kimondták, hogy - a korábbi két évtizeddel ellentétben – nem méltó arra, hogy egyházi munkaként támogatást nyerjen, és ezzel minden költségvetési forrásától elvágták. Mi most ezt a tanévet végigcsináltuk, és a húsvéti bábmissziót is elvégeztük, a Tavaszi Kirándulás akcióval is elértük a beiratkozó kis jövendő elsősök majdnem 50%-át. Összesen idén tavasszal százezernyi gyermekre hatottunk ki, szerte az országban Palánta-munkánkkal. És mindezt: CSAK a Te, a Ti segítségetekkel!

Június eleje van, és az, hogy a gyermek-lélek-mentők fizetése és tébéje (s a szükséges háttérköltségek fedezete) meglegyen, CSAK a Palánta-Támogatókon fog múlni.

Tudjuk, hogy Urunk, a mi Megváltónk cselekvő Isten, aki nem hagyja el az Övéit, és várjuk is gondoskodását – de Ő a legtöbb esetben embereknél helyezi el azt, amit ellátásunkra elkészített. Ezért írtam le az előzőeket, hogy ami Te rajtad múlik most, ebben az időszakban, kérlek, Te tedd meg.

Mi tovább folytatjuk, ha a fedezet előáll. Ami rajtunk múlik, mindent megtettünk és meg is fogunk tenni. Életünk és szolgálatunk az Úr kezében van. Kérlek, légy Te is ma az Ő keze, gondoskodásának eszköze.

Köszönöm, teljes szeretettel és bizalommal.

Dr. Kováts György, a Palánta munkatársai nevében.

Így tudod eljuttatni segítségedet:

Bankszámlaszám: 10400205-02010397-00000000

PayPal

Így támogathatsz minket rendszeresen: 5x2 Gyermek-Lélek-Mentő

Köszönjük!

Ismét csoda

Ez egy csoda-email. A mellékletben is egy csodáról olvashatsz, aminek beszámolójával még adós voltam – olyan csodáról, ami engem kétszeresen is érint. Édesanyám kijött a halálból. Palánta Nagyi él!

A másik csoda, most, ezekben a napokban kezdi bejárni Magyarországot. Ez a „Húsvéti csoda”: (az is, ami 2000 évvel ez előtt történt meg, fenn a Golgotai kereszten és utána nem messze innen, az elgördülő kővel összefüggésben), életet ment. Aki hallja az Örömhírt, új életet kaphat, és ebben a reménytelenséget sugalló világban is reménységgel, örömmel élheti életét. Gyerekek ezrei hallják, látják, és kapják meg ajándékba a „Húsvéti csodát” – bábelőadások alkalmával, szerte az ország iskoláiban!

Elindultak a bábelőadások!

Az evangéliumot ajándék CD-n és vidám, fejlesztő, foglalkoztató füzetben (címe: „Húsvéti csoda”) is megkapják a gyermekek, mindenütt! Ennek öröméről beszélek Neked egy hirtelenében elkészült filmen! Megtiszteltetés, ha meghallgatsz, és utána továbbadod – az Örömhír továbbadva jó!

Ezúton is köszönjük MINDAZOKNAK, akik hamar segítettek, hogy ez a csodálatos ajándék (a „Húsvéti csoda”), gyermekek tízezreinek a kezébe kerülhessen. (A segítség még továbbra is elkél :-)). Hálásak vagyunk azért, hogy Veled együtt vehetünk részt ebben a csoda-munkában, kedves Palánta-Olvasónk! Szeretettel köszönjük minden segítségedet!

A Palánta és az Országjáró Bábmisszió munkatársai nevében:

dr. Kováts György.

Csillogó szemekkel

Palánta Olvasónk írja:

„A pécsi zeneiskolában várakoztam a lányomra, míg a folyosón egy 5 év körüli kislány lelkesen mesélte édesanyjának, hogy az oviban járt egy bábcsoport – s teljes hangerővel újságolta: „.és képzeld anya, Jézusról beszéltek!". „

Az anyuka teljesen megdöbbent, és így szólt kislányához: „az lehetetlen, hogy a bábosok Jézusról beszéltek…” De a kislány csak ragaszkodott állításához, mire az édesanyja végül megadva magát, azt válaszolta, hogy majd megkérdezi, „mi is volt az a bábozás az oviban”. A kislány csillogó szemekkel csak tovább hajtogatta, hogy Jézusról hallott! (Nagyon megérintette, amit látott és hallott.)

Köszönöm nektek, hogy minden nehézség ellenére kitartotok, és én magam is szeretnék bábozni...” :-)

Mi is köszönjük Annak, aki segít megállni minden helyzetben – Neked és nekünk is.

Isten beszéde élő - működik

Ez most egy megerősítő üzenet – légy bátor, tarts ki az Úr mellett, az Ő ígéretei mellett, mert Ő körülvesz Téged, jó-voltával, mint egy pajzzsal!

Hétről-hétre hirdetek Igét. Tudom, hogy „Istennek beszéde nincs bilincsbe verve…” – működik, élő és ható, végzi munkáját: hitet támaszt, megerősít, meggyógyít, felemel, betölt örömmel, békességet munkál és megmenti az embereket.

A múlt héten is így hirdettem Isten Igéjét. A Zsolt 5,13-at véstük a szívünkbe – tudod, a mi gyülekezetünkben gyakran meg is tanuljuk az igeverseket, amiknek üzenete éppen kibomlik. Ez történt ezzel az Igével is: „Mert Te Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jó-voltoddal, mint egy pajzzsal.” Lépésről-lépésre lerögzítettük, mit mond az Ige:

Az Úr terve az áldás. Ó egy jóságos Isten. VAN jó-volta – és nincs más – Ő egyszerűen JÓSÁGOS. Szeret jót tenni. Mindig jót munkál. Mindig azon van, hogy a JÓ kibontakozzon. Mindenki életében, aki csak engedi. Megáldja az igazat. De kik az igazak? Erről olvashatsz rövid igei üzenetet mellékletünkben „Háromszorosan igaz” címmel.

Az istentisztelet további része alatt Erzsikéhez telefon érkezett. Testvére telefonált, hogy édesanyjuk (Éva néni, 76 éves) leesett egy székről, nagyon megütötte magát, megsérült, és most szállítják be a kórházba. Erzsike gondolkodott picit, majd imádkozott, és az Ige, amit az imént hallott, teljes erővel ott dolgozott benne. „Mert Te Uram, megáldod az igazat, és KÖRÜLVESZED A TE JÓVOLTODDAL, mint egy pajzzsal.” Vette a hírt, és ottmaradt az istentiszteleten. Nem lesz semmi baj. Az Úr körülvette anyukáját – aki idős korában ismerte meg az Úr Jézust, és már több gyógyíthatatlan betegségből gyógyult meg az Úr jóvoltából, (kegyelméből), imádságra, hit által. Legutóbb éppen a cukorbetegségtől szabadította meg az Úr Jézus.

Azután egy óra múlva jött a következő telefon: Éva nénit kivizsgálták, összeroppant az egyik csigolyája, nem tud lábra állni, rettenetes fájdalmai vannak. Erre már Erzsike is felpattant, bár az Ige ott volt a szívében, de érezte, be kell, hozzá menjen. Még annyit megtett, hogy üzenetben megkérte, hogy a gyülekezet imádkozzon édesanyjáért, s már indult is be hozzá, a kórházba.

Két dolog történt a következő fél órában. Ő az úton állandóan a hallott és megértett (hittel megragadott) Igét mondta: „Mert Te Uram, megáldod az igazat, és körülveszed a Te jó-voltoddal, mint egy pajzzsal”, lerögzítette az Úr előtt. Az Ige igaz. A gyülekezet pedig (amint a kérés eljutott a pásztorhoz) egy akarattal, hatalommal imádkozott az édesanyáért.

Mire Erzsike a kórházba beérkezett … (folytatás)

Az egész osztály Őrá figyelt

Ez a levél is önmagáért beszél:

A második történetem egy másik iskola „IDP-s” óráján (ez ifjúsági dropgrevenciót jelent) történt.

Levetítettem nekik Nick Vujcic filmjét, a „Kéz és láb nélkül” című motivációs filmet, (arról a szimpatikus fiatalemberről, aki szó szerint kéz és láb nélkül éli az életét, hiszen egyik lábcsonkján kívül semmije sincs, de szereti az Úr Jézust, amiről világosan bizonyságot tesz szóban és egész életével), amire több gyerek közül az egyik 6-os lány nagyon sírni kezdett. (Amúgy a tornatanár irányította őt hozzám, mert a lány nagyon depisen beszélt magáról, és teljesen értéktelennek írta le magát. Meg is lepett a tanár figyelmessége és segítőkészsége.)

A lány könnyes szemmel mondta el a félelmét. Az egész osztály, teljes csendben őrá figyelt (ez más órákon nem így van ...), és ebben a figyelő csendben ez a tizenkét éves lány elmondta, hogy jövő héten gerincműtétre megy és hát látva ezt a fiút, hogy kéz és láb nélkül milyen életvidám ...egy kicsit elkeseredett. Elmondta, hogy szeretne hinni, de nem hisz.

Éreztem, ezért vagyok itt, és elkezdtem a Bethesdai beteg történetével, (János evangéliuma 5.rész), meg a vak történetével, akit az Úr Jézus meggyógyított. És, hát mondtam volna még, de jött egy ötletem, hogy ne én olvassam fel a Márk evangélium végén azt, hogy milyen jelek követik mindazokat, akik hisznek, hogy kezeiket betegekre vetik, és azok meggyógyulnak, hanem a diákok közül valaki. Fel is olvasták, és lerögzítettem, hogy én ezt hiszem, és hogy a szerető Isten oldala a gyógyítás!

Az egész osztály csendben nézte végig, ahogyan imádkoztam, és utána megtanítottam nekik egy dicsőítő éneket.

Azért érdekes számomra ez, mert ezekhez a gyerekekhez én nem kifejezetten „hitoktatásra” mentem be, hanem „idépére” (IDP-re), és hát én egyszerűen csak kész akarok lenni arra, amit Isten készített el.

Várom, hogy ez a lány meggyógyuljon! De még inkább, hogy hitre jusson! (Sbodor Sanyi)

Amikor mások mondják rólunk

Ez a levél önmagáért beszél:

Kedves Gyuri!
Sokszor nem is gondolok bele, hogy mindazokkal, amiket én élek át, másokat is bátoríthatok, vagyis mindezeket Isten azért adja, hogy én is bátorítsak másokat.

Az egyik iskolában, ahová palántás gyermektanító-társam rendszeresen jár, a 2011/12-es tanév, mintha nehezebben indult volna… mindenféle atrocitások az igazgató részéről, az ottani történelmi egyház képviselőjétől (akikkel amúgy jó kapcsolatban vagyunk), egyszóval semmi sem ment könnyen (már-már az ottani csoportok elhagyása is megfordult palántás munkatársam fejében.)

Ezek után hívtak meg bennünket egy drogprevenciós előadásra, amit „persze”, hogy elfogadtunk, elvégre minket a gyermekek sorsa foglalkoztat.
Amikor igent mondtunk, a Szervező nevében még felhívtak, hogy „valahogy jó lenne a vallásos témákat, a térítést, stb. hanyagolnunk” mert az igazgató nem szereti az „ilyesmiket”, és már volt ebből „affér” – bár tudják, hogy mi misszionáriusként dolgozunk… (Amikor valaki a Palántásokat hívja, az tudja, hogy ott LESZ evangélium – természetesen szeretettel és bölcsen. ? )

Végül megtartottuk az előadásokat. Az evangélium nem hiányzott. Közben – szokásunkhoz híven, a sziporkázáson túl – írásos visszajelzést is kérünk a diákoktól. Az eredmény magáért beszélt: amit csináltunk – jól sikerült!

Ami majdnem természetes

Egyáltalán nem „természetes” – de annyira benne vagyunk, hogy majdnem természetesnek fogadjuk el!

 

Munkatársam, Petra így mesélte:

A Palántás bibliaórákon sokszor szóba kerülnek a gyerekek problémái: egészségügyi- (saját betegség, rosszullét vagy családtagjai, barátai közötti betegség), és családi problémák. A foglalkozásokon együtt imádkozunk ezekért a dolgokért, a gyermekek is imádkoznak saját szavaikkal.
Amikor a következő órán beszámolnak arról, mi történt a legutóbbi találkozásunk óta, sokszor elmesélik, hogyan hallgatta meg Isten az imádságukat.

Köszönjük a Te imádságaidat is, értünk, kedves Palánta-Olvasónk, támogatónk!

Ezt pedig Annamari, másik munkatársam írta Neked, Nektek:

Kedves Támogatók!
Köszönök minden áldást, melyet Rajtatok keresztül kapok az Úrtól. Minden alkalom, minden perc, amit a szolgálatomban tölthetek, és vihetem az Evangéliumot a gyerekeknek, a hűséges támogatásotoknak köszönhető. Legyetek áldottak!

Ez így van! Ámen. dr. Kováts György

Figyeld meg ezt a szívet

Ez egy munkatársi levélből kicsent részlet – csak szerettem volna, hogy lásd a SZÍVET, a gondolkodásmódot:

 

Kedves Csilla!

Két kérésem is lenne. Az egyik oviban ma meglepetésemre a múlt heti 8 gyerek helyett 17 várt! Ez hatalmas öröm, de egyben megoldásra váró probléma is. Olyan zsúfoltan voltunk a kis foglalkoztató teremben, hogy szükség lenne csoportbontásra. 8-9 gyerekkel hatékonyabban tudnék foglalkozni. Így sokan háttal ültek nekem, néhányan pedig nem tudtak az asztalon rendesen dolgozni, mert nem jutott nekik hely... Nagyobb terem nincs. Mivel az óvoda ideje nagyon be van táblázva a különböző foglalkozásokkal, amikre sokan ezek közül a gyerekek közül is járnak (angol, kézműves kuckó, ovitorna...) ezért nagyon nehéz ezt megoldani, de nem lehetetlen, mert az Úrnál semmi sem lehetetlen. Azért kérlek, imádkozzatok, hogy a vezető óvónővel való beszélgetés során megfelelő megoldást találjunk.

A másik oviban furcsa helyzet állt elő. A középső lányom osztálytársa olyan üzeneteket írt mindig az interneten: unalom, unalom, nagyon unatkozom... Mindkét szülő dolgozik, délután egyedül vannak a húgával otthon. Mivel itt elég kevés óvodás gyerek jelentkezett, (bár van még néhány bizonytalankodó szülő) a lányom meghívta őt az óvodai bibliakörbe, el is jöttek mind a hárman csütörtökön délután. Nem ismeretlen számukra a Palánta, mert a kisebbik lány két évig (amíg itt volt ovis) járt Palántára. Az iskola, ahova járnak, közvetlenül az óvoda mellett van. Az iskolaigazgatót évekig ostromoltuk Évával, de egyetlen egyszer sem engedett be minket, sem szakkörre (mondván van már elég hittan az iskolában) sem bábozásra. Ott nincs a gyerekeknek lehetősége az evangéliumot hallani. Itt, az óvodában viszont lenne... Ha a vezető óvónő megengedné. A régi nyugdíjba ment, az újat még alig ismerem. De az Úr jól ismeri, Ő tudja, mivel, hogyan lehet meggyőzni.

A 2 kislányról még annyit, hogy otthon sajnos kevés jót látnak-hallanak a szüleiktől, bár szeretik őket a maguk módján, de rendezetlen a családjuk, válás-újraházasodás-féltestvér-csalás-hazugságok... (az apuka nyíltan és, erősen fajgyűlölő, elég agresszív férfi)

Az imakérésem az lenne, hogy legyen engedékeny a vezető óvónő, és engedje meg, hogy az iskolások is részt vehessenek az óvodában a Palántás foglalkozáson. Nekem bonyolultabb a helyzet így, (3-11 éves korú gyerekekkel) mert úgy kell beszélnem, hogy a kicsik is megértsék, és a nagyoknak se legyen "dedós", kétféle manuális foglalkozással kell készülnöm stb. De szívesen megtenném, ha lehetőség lenne így a csoport működésére.

Imáitokat nagyon köszönöm! Isten áldjon meg titeket.

Örökkévaló érték

Érték, ami nem múlik el. Napjainkban sokan felkapják erre fejüket. Hiszen minden múlik, változik, és már szinte semmire nem lehet biztonsággal számítani. Pénz, deviza, szövetségek, béke, … mire támaszkodhatsz?
Munkatársam, pásztor Kiss Laci, ezzel kapcsolatban írt kedves Palánta Támogatóinknak:

Kedves Támogatók!

Ézs 55,11: „Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott ahová küldöttem.”

Hálásan köszönöm Istennek az életeteket, a szolgálatotokat, támogatásotokat a Palánta felé! Általatok, és általunk, nagy, és nem hiábavaló munkát végez Isten a gyermekszívekben.

- Laci bácsi! Bárhol lehet bűnvallást tenni?
- Igen, bárhol, bármikor megteheted - válaszoltam.

Két évvel ezelőtt tanítottam ezt a kislányt. Nagyon sajnáltam, hogy az elmúlt években nem jött hozzám bibliaórára. Most viszont, csoportszervezés közben, amikor iskolájában jártam, odaszaladt hozzám ezzel a kérdéssel.

Vajon mi késztette ezt a kislányt két év szünet, hallgatás után, hogy odaszaladjon hozzám, és feltegye ezt a kérdést? Mindenképpen az Úr, aki ennek a lánynak a szívében munkálkodik.
Nem hiábavaló a mi munkálkodásunk az Úrban!

Tartalom átvétel


by Dr. Radut