Skip to Content

Palánta - üzenetek

Használt Biblia

Köszönöm a gyors válaszokat! Többen már meg is kapták a Bibliát, amiért a legutóbbi Palánta levélben írtam. Amint kiküldtük az emailt, jöttek az első válaszok! Köszönöm mindenkinek, aki Bibliát küldött, vagy ígért. Bíztatást jelentett a készség és a gyorsaság. Már aznap vagy öt Bibliát kézbe kaptunk a felajánlottak közül. Az első fogvatartottak pedig már vasárnap megkaphatták a teljes Szentírásukat. A többiek most szerdán, ill. jövő vasárnap jutnak hozzá. (S a Lépésről-lépésre bibliaiskola tovább működhet.)

Elismerés

Börtönmisszió…

Ahogy letelik a „misszióra” kiszabott idő hirtelen váltás a légkörben!Az igehirdetés már véget ért, éppen benne vagyunk az imádságban, személyesen, egyikkel a másik után, a fogvatartottak ott állnak körülöttem, várják az imádságot, meg akarnak beszélni velem egy-egy témát, amiről mindenképpen akarják, hogy tudjak… „édesanyám bent van a kórházban, itt a címe, keresd fel, kérlek, és imádkozz vele…” stb.Beront az egyik fegyőr, hangosan kiáltozva: „Vége a missziónak, gyerünk, gyerünk, készülődjenek! Mire várnak?!” (Az ilyen hangok mindig fájdalmasan visszazökkentik a fogvatartottakat a börtön kemény valóságába.)Egyik megtért barátom ránéz az őrre, aki újra és újra hajtaná őt vissza a cellájába, és ezt mondja: „Csak még egy kérdést, őrmester úr!” S csodák-csodája, a megszólított megenyhül, és engedélyt ad – jó, csak folytassák. Amikor azonban már a többedik kérdés hangzik – felelettel együtt – csak megszólal: „Ez már nem egy kérdés volt!” De a hangulat már messze nem olyan vészes, mint az előbb volt. Sőt, érezhető, hogy fogvatartott és fegyőr egyaránt az Ige szavainak hatását érzik, s olvad a szív…
Ahogy tereli vissza az embereket a cellákba, még válaszol a börtönmisszionárius kérdésére (mármint, hogy: „Minek tudható be ez az engedékeny bánásmód, amivel kilóg a többi fegyőr közül?”) – „Én világosan látom, hogy ez a harminc-negyven fiú valóban megváltozott. Ezek tényleg másokká lettek.”

Ennél nagyobb elismerésre ki vágyhatna?
Ez az elismerés Isten Igéjének szól, és Isten Szent Lelkének, aki egyedül képes megváltoztatni az emberek – fogvatartottak és fegyőrök – szívét és viselkedését.

Komolyan veszik

A gyerekek komolyan veszik Isten Igéjét – ha tanítóik is komolyan veszik azt. Itt most két beszámolót olvashatunk: mindkettő betekintést enged a tanító lelkületébe is – de láthatjuk, hogy a gyerekekben mit végez az Úr beszéde!

A mi Istenünk imameghallgató!
Az egyik iskolámban okkult hátterű erdei iskolát akartak szervezni. Imádkoztam a gyerekekért, hogy ne kelljen részt venniük ebben, hiszen nem is tudják, hogy mennyire veszélyes. Májusban nem tudtak elmenni a gyerekek, mert annyira rossz volt az idő, ezért elhalasztották szeptemberre. Én imádkoztam tovább. Örömmel jelentem: szeptemberben is elmaradt a tábor a rossz idő miatt, és végül lefújták az egészet!

A királyi menyegző…

Január végén két csoportomat szétválasztottam. Imádkoztam és gondolkodtam, hogyan lehetne felnövelni ezeket a friss, immár kisebbé vált csoportokat. Beszélgetés közben munkatársamtól kaptam egy ötletet. Imádkoztam érte, és végül Valentin-nap kapcsán a gondolatot tett követte. A gyerekek ötletes meghívót készítettek, és mindenkinek egy-egy újabb gyereket kellett meghívnia a csoport következő foglalkozására.

Az egyik iskolámban a gyerekek egészen különleges meghívót csináltak, és kifejezetten kihangsúlyozták kis társaiknak, hogy bár az ő tiszteletükre lesz innivaló és rágcsa az órán, de ez nem buli lesz, hanem Biblia-óra, és mindenképpen szülői engedéllyel jöjjenek el Biblia-órára.

Amint mentem az így meghirdetett – vendégváró – órára, hat újabb gyermek várt a hat régi biblia-órás mellett!

A királyi menyegző példázatát vettük az órán, és hangsúlyoztam, hogy a gyerekek nem csak a Biblia-órára lettek meghívva, hanem Isten országába is. Volt döntésre hívás is az órán, és mit gondolsz mi történt? Mind a hat kisgyermek, az összes új meghívott, megszólította a Megváltót: mindenki befogadta Őt! S ami egy másik ajándék volt: az óra végén mindenki kért jelentkezési lapot, hogy szeretnének továbbra is Biblia-órára járni!

Csodálatos volt látni, hogy régi bibliásaim mennyire komolyan vették a meghívást és a vendéglátást is. (Ezekben a szívekben már Isten Igéje és Szent Lelke dolgozik!)

Kedvenc történeteim

Kedvenc történeteim a Palánta-történetek! Ha hallom/olvasom őket – van, hogy könnybe lábad a szemem. A legnagyszerűbb, hogy: igazak. És még egy nagyszerű: hogy benne lehetek én is – Veled együtt, aki olvasod és továbbadod őket, s aki segíted a 20 éves Palánta Gyermek-Lélek-Mentő munkáját!

Evangelina írja:

Egyik iskolámban örömmel mesélte Emánuel, hogy imádkozott a megdagadt lábú cicájáért, és Isten meghallgatta. A cica meggyógyult, hála Istennek! S ami a ráadás - újságolta örömmel - Tessék elképzelni, hogy még két ajándék cicát is kaptam! (Hogy édesanyáék mennyire örültek… hm, nem tudom.) De erre Roland elmesélte, hogy neki az arca dagadt meg és ő is meggyógyult.”

Egyszerűen - szeress!

Böjte Csaba írja a válság kapcsán – vannak dolgok, amik állandóak, amiket a válság nem ingathat meg. Ilyen a szeretet. Ilyen az édesanya és az édesapa biztonsága. Ahol ők vannak, ha szeretnek, és szeretik egymást – ott van az ünnep.

„Nagyon szegény családból származó, úgymond szociális árvákat nevelünk az Alapítványunkban. Vakációkor a gyerekek - hiába árvák - ők is hazavágynak. Így volt három gyermekünk is egy családból, ahol az apuka, anyuka élt, de tudtam, hogy egy garázsban hajléktalanok, teljesen lecsúszott egzisztenciák, nem erőst akartam hazaengedni őket, de ők mégis kérleltek. Gondoltam, elviszem és este visszahozom őket. Délután 3-4 óra körül elmentem értük, mert korán sötétedik, már félhomály volt. Nem volt bevezetve a garázsba a villany, két nagy vasajtó, középen egy szerelőgödör, egy ágy, az ágyban a három gyerek az anyukához bújva, a plafonon a lehelet kicsapódott a hideg betonra, a vízcseppek mint egy-egy gyémánt csillogtak. Nem láttam semmi nyomát annak, hogy karácsonyra vagy szilveszterre készülődtek volna. Hideg volt, sötét volt. Az apuka állt az ágy mellett, tördelte a kalapját, az anyuka nyakában csüngött a három gyerek. Szóltam, hogy "Gyerekek, gyertek, öltözzetek, megyünk vissza Dévára!" Ők persze tudták, hogy várja őket a meleg fürdő, a szép ruha, a kölyökpezsgő, a csillagszórók, minden, ami ilyenkor belefér egy ilyen intézeti karácsonyba. És akkor az egyik kisfiú azt mondta: "Pap bácsi, mi nem ünnepelhetnénk itthon, anyukámékkal?" Éreztem, hogy megáll bennem valami. A gyereknek nem arra van szüksége, hogy egy csomó kütyüt odavigyenek neki talicskában, hanem arra, hogy átölelje a nyakadat, hogy megpusziljad, hogy érezze azt a jóságot, ami egy szülőből árad. Egyfelől egy csomó limlom, másfelől az édesanya meleg nyaka és semmi más. És messzemenően az édesanya volt a nyerő! És akkor én azt gondoltam, hogyha Isten segít, ezt minden szülőnek elmondom."

Csatolmány: 

Egy iskola visszajelzése

Palánta bábműsor

"A karácsonyi ünnep varázsát a Palánta bábmissziós csoportja tette még szebbé. Évek óta, hagyományosan karácsony előtt érkeznek hozzánk kedves, szívmelengető és tanulságos jelenettel. Idén is segítettek ráhangolódni a karácsony ünnepére. Köszönjük a szép előadást." (Forrás: http://www.csontvary-altisk.sulinet.hu/ )

Legyen Ön is része a csodáknak adója 2x 1%-ával !

Palánta Sorsfordító Alapítvány: 18168042-1-42,

Teljes Evangéliumi Keresztény Közösség Mahanaim: 0121

Bővebb információ 1%-os felajánlással kapcsolatban.

Ragyogás

Mi marad meg? Mi a maradandó? Miért érdemes befektetni?

„Most azért megmarad a hit, remény, szeretet. E három. Ezek közül pedig legnagyobb – a szeretet.” (1Kor 13,13.)
„És a világ elmúlik… annak kívánsága is. De aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1Jn 2,17.)
„Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16.)

Áldott

A Mindenható Isten áldása veszi körül kedves Életedet, és a 2011-es évet. Ő nem változott. Amit mond, erre az évre is érvényes:
Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; amiképpen Mózessel vele voltam, Teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled. … és íme, én Tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig. … Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt, és az Istennek békessége, ami minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Józs 1,5. Mt 28,20. Fil 4,6-7.)

Nem unalomból

Az alábbi levelet egy az egyben bemásolom – a múlt vasárnapi KÖSZI családi koncerttel kapcsolatban már írtam, („Kémikus-csoda”), de ezt a beszámolót nehezen tudtam volna kihagyni:

Nekem is van egy történetem!

Mielőtt eljöttünk volna lányaimmal  vasárnap a műsorról, beszéltem a pásztorról a személyes problémámról. A pásztor egy kedves testvérnőhöz küldött, aki a társak-családok összetartásában bír tapasztalattal. Ahogy kiléptünk az ajtón, bekapcsolom a telefonom, (én mindig kikapcsolom a telefonomat ilyenkor) és mit látok? A lányaim apja hatszor keresett. Felhívtam - mikor szeretnéd látni a lányaidat, hisz hétvége van? (Szombaton nekünk iskola volt.) Eljött hozzánk (én nem hívtam meg, és nem kértem, hogy jöjjön) és megszerelte a rossz gázbojlert (1 éve a gáztűzhelyen melegítem a fürdő-mosogató vizet.) Frissítette a döcögő számítógépet, és nekiállt a rossz konvektornak, hogy mindkét szobát tudjam fűteni.
Két és fél éve hagyta el a családját. Én nem hiszem, hogy csak unalomból jött át. Nem tudom, hogy a pásztor és Éva néni ( A Harmat Általános Iskolában okítja a lányaimat Palántára), mennyit imádkoztak értünk, de hála és köszönet Mindenkinek!

Karácsony

Kedveseim! Én is szeretnék visszajelzést adni, mivel ovinkban már évek óta állandó vendég a Palánta bábcsoport, és az ő CD-ik adják az alapdalokat hagyományos óvodai rendezvényeinknek (avató ünnepség, advent, évzáró ünnepségek). Mivel keresztyén óvoda vagyunk, nagy „dalfogyasztók” lettünk!

Csodálatos, amilyen gyorsan megtanulják gyermekeink ezeket a dalokat, hát még ha látják a mi (óvónők) lelkesedésünket is!

Tartalom átvétel


by Dr. Radut