Skip to Content

Csodálatos gondoskodás

Judit azt mesélte az idei Palánta-gyermek-táborról, hogy minden eddigi évnél jobban (pedig ő már 1992-ben elkezdte a Palántát, és megszakításokkal máig Palánta gyermek-lélek-mentő) meglátta a nyári gyermektábor szükségeinek betöltésében az Úr gondoskodását:

„Szervezéskor a kassza üres volt. Egyértelmű volt: lehetőleg az olcsóból, jobban mondva, a semmiből kell megoldani a dolgot. Egy gyermektáborba nagyon sok mindent kell levinni. A manuális foglalkozásokhoz, a szabadidőhöz, játékokhoz, s a végén a jutalmazáshoz (zsetonok levásárlásához) rengeteg értékes dologra van szükség. Úgyhogy mindent felmértünk, imádkoztunk, listákat kezdtünk írni… és elkezdtük meglátni a „társzekereket”, amint gurulnak be a labdák, pingpongütők labdákkal, komplett szettek, minden féle más játékokkal együtt!

Csilla nagyon szeretett volna a manuális foglalkozásokon vasalható gyöngyökkel dolgozni – ehhez kellett volna vagy két üvegnyi gyöngyöt szerezni. Szólt Kecskeméti Jánosnak. Ő még azt sem tudta, mik ezek a gyöngyök. Elmagyaráztuk neki. Imre – hallva a gyöngy-szükségletről – említette, hogy valahol Budán van egy üzlet, ahol árulnak ilyesmit. De hol? Nos, a fiúk azonnal nekieredtek az internetnek, és elkezdték megkeresni. János alig 5 perc múlva már vonalban volt az üzlettel – és 3 nap múlva hatalmas szatyor gyöngy érkezett a hozzájuk tartozó megfelelő formákkal – legalább háromszor annyi, mint kértük volna! Ajándékba.

A közeli patikus nő a listánk alapján teljesen feltöltötte a tábori orvosságkészletünket, s egy szülő pedig adott kötszereketde annyit, hogy három táborra is elég lenne. Panni a tábor alatt háromszor ment el gyümölcsért, amit mind-mind ajándékba adtak nekünk! Ilyen gyerektábort, ahol ennyi fajta és ilyen mennyiségű gyümölcs lett volna, még sohasem láttam eddig! Az üres kasszából, a szinte semmiből, olyan áldások özönlöttek, jöttek, amiket el nem tudtunk volna képzelni – kaptuk a tisztító szereket, a WC papírokat, szalvétákat… csak jöttek, jöttek…

Tavaly a tábor végén, a gyerekek egységcsomagjába betettük a színes gyöngyökből álló „Szavak nélküli könyv-karkötőket”. A gyerekek akkoriban megnézték, és utána félretették, ezeket, nem tudták mire kell használni. De most, az utolsó nap a gyerektáborban, a kiscsoporton, nem csak megkapták a karkötőket, hanem megtanulták ezeket használni is! Az egész héten az evangélium alapigazságairól beszéltünk – az utolsó nap kiképzés volt.
Gyermekem is ott volt a táborban. Amikor hazajött, otthon, elmondta az evangélium üzenetét a karkötő segítségével. Ha ő, a hat és féléves, ezt így felelevenítette, a nagyobbak még jobban megértették, még nagyobb szókinccsel rendelkeznek… – hány és hány családba jutott el így az evangélium!

Judit így folytatta: „ami ebből nekem hangsúlyossá vált az, hogy”:

1./ A mi Urunk még a „semmiből” is nagyszerűt tud alkotni. Szeret bennünket megszabadítani. Meghallgatja imádságainkat!

2./ A gyerekek vevők az igazságra. Alig várják, hogy tanítsuk őket.

3./ A legkisebb gyermekek is nagyszerű evangélistákká válnak, ha mi tanítjuk őket, és látják a mi példánkat, ha imádkozunk értük, és bíztatjuk őket!

4./ A gyermekek és csecsszopók szája által dicsőíti meg Önmagát az Úr.



oldal | by Dr. Radut