„A Palántás CD-t tedd be!” Bizonyságok, visszajelzések a Palánta kiadványairól

BÍZTATÁS

Nemrég találkoztam egy kiadó vállalatnál valakivel, akit még sohasem láttam személyesen.

Ott dolgozik, és amikor kezet nyújtottam, hogy bemutatkozzam, rám mosolygott, de olyan jelentőségteljesen, hogy egészen zavarba jöttem. Talán ismerem valahonnan, csak nem ugrik be?  De nem, személyesen még nem találkoztunk, csak a palántás CD-k útján. (Vagyis: azokból az ajándék hangzóanyagokból jutott el hozzá, s általa gyermekeihez, amiket az Úr jóságából mi készíthetünk a felnövekvő generáció számára, Isten üzenetével.)

Azért mosolygott, mert, ahogy beazonosított, rögtön eszébe jutottak tapasztalatai: óvodás kislánya tavaly december óta minden este (!) egy karácsonyi CD-re alszik el. Be kell tenni neki a lejátszóba, és leoltani a villanyt, és ő így búcsúzik a naptól. Nagyobb testvérei már panaszkodnak, "Ugye, anya, nem ugyanaz lesz ma este is betéve?" -, de a kislány nagyon szeretné. És megkapja.

A nagyobbak is, egészen a tizennégy évesig bezárólag, amikor bekerül egy-egy palántás CD, lehet, hogy eleinte tiltakoznak (ők már "nagyok"), de egy idő után leteszik a tollat, vagy amivel foglalkoztak addig, és lehet rajtuk látni, hogy odaadják magukat a mesének, a történeteknek. És az Ige dolgozik...



VISSZAJELZÉS

Egy iskola visszajelzése, amikor felajánlottuk a Tavaszi Kirándulás kiadványt a beiratkozóiknak:

Örömmel vettük értesítésüket, miszerint ismét, ebben az évben is lehetőségünk van igényelni Önöktől gyermekeink részére ajándék kiadványokat! A leendő kis elsősöknek évről-évre nagy örömet jelent az Önök ajándéka, boldogan lapozgatják át, amikor megkapják!

 További jó munkát kívánunk Önöknek! Üdvözlettel: T. A.  tagintézmény-vezető



ISTEN SZAVA GYÓGYSZER

Egy anyuka mesélte, hogy kisfia otthon magas lázzal feküdt. Az édesanya a testi gondoskodás mellett szerette volna, ha gyermeke valamit tud hallgatni, ami felvidámítja. Egyik CD-t a másik után hallgatták, de csak nem segített semmi. Egyszer csak megszólalt a kisfiú: „Anya, ez mind nem ér semmit! A Palántás CD-t tedd be!” (Jánosi Feritől, a Palánta munkatársától.)



LEVELEZÉS (dr. Kováts György)

Ezt az üzenetet kaptam:  „Szia György! A Mahanaim gyülekezet pásztora és Lárkisz király hangja vagy, ugye?”

Válaszom:Béke. Igen. Hol hallottad a "Lárkisz király"-t? Kgy.

A levélíró: Meg van otthon nekünk mind a két kazetta, és ha jól emlékszem, amikor negyedikes voltam, akkor suliba menet azt hallgattuk minden reggel a kocsiban apával és a tesóimmal. Nagyon szerettük!

Ez a (felnőtt) hölgy most külföldön él, de amit gyermek korában az autóban édesapjával mindennap hallgattak, soha nem fog nyomtalanul elmúlni benne. A Lárkisz király c. kazettát több ezer kisgyermek kapta meg akkoriban ajándékba. S még mennyi és mennyi kazettát, CD-t kaptak, mennyi és mennyi ezren! S ezek a csodálatos történetek, mesék, bibliai üzenetek, ott maradtak, ott maradnak a szívükben.



HOZOMÁNY (2016-ban írta nekünk egy tengeren túl élő testvérnő)

"Felejthetetlen számomra, amikor előkerült a férjem hozományából egy hangkazetta, és két gyerekünkkel meghallgattuk. A kisebbik a két évhez volt közel (már nem tudom, hogy előtte vagy utána), de tudom, hogy csodálkoztam és egyben örültem is, amikor naponta leült a kis székére és folyamatosan, örömmel és nagy figyelemmel hallgatta: „Zsuzsi, Zsuzsikám kelj fel! Itt a reggel….” Hamarosan már kívülről tudták nemcsak a szöveget, de az énekeket is. Egyik alkalommal egy üzletben nézelődtem, s míg kerestem a megfelelő ruhát, hallottam a kis hangját: „világítani fogok, világítani fogok”. Tudtam miről van szó...

A „Tavaszi kirándulás“ zenés mesekazetta még 1996-ból van. Látva, hogy egy kisgyereket mennyire le tud kötni egy ilyen feldolgozás, ill. mennyire építő számukra, nem beszélve arról, hogy hogyha nincs közelükben egyik szülő sem, hogy játsszon vagy foglalkozzon velük, akkor az első gondolatuk az, hogy nézzünk valamit a számítógépen, szóval nagy szükség lenne ilyen hanganyagokra a mi országunkban is! ..."

TALÁLKOZÁS

Munkatársunk beszámolója egy utcai evangelizációról: Fiatal férfi - olyan huszonéves - érdeklődve nézelődik az asztalunkon kihelyezett könyvek, újságok között. Megszólítom, szeretném tudni, hogy tudok-e neki segíteni valamiben; ismeri-e már Jézust; és még számos dolog jut eszembe, amit szívesen megkérdeznék minden embertől, aki csak szóba áll velem. :)

Hamar kiderül, hogy az ország egy távoli szegletéből, Záhonyból érkezett Budapestre.

És egyszer csak megkérdezi, hogy nem mi vagyunk-e azok, akiktől a "hangyás mese"(!!!!!) való? Mit mondjak? Beletelt egy kis időbe, amire rájöttem, hogy a 'Tavaszi kirándulás'-ról van szó... A  fiatalember pedig elmondta, hogy mennyire szerette ezt a mesét, milyen sokszor meghallgatta.  És nem is tudhatta, hogy miközben ő újra és újra hallgatta a kedves történetet, az Ige magjai el lettek vetve a szívében, és egy napon - Isten pontosan tudja, melyiken - ezek a magok ki fognak kelni, és termést is fognak hozni. Dicsőség az Úrnak!



A CD-N HALLOTT ÜZENET MEGMENT

Egy kedves barátunk hívott fel nemrégiben és mondta el az alábbi történetet: „Az utóbbi időben kezdett el járni egy házaspár arra az alkalomra, melyet a keresztény hit iránt érdeklődőknek tartunk. Mivel ez idő alatt a gyerekekkel is foglalkozunk, kicsinyeiket is magukkal hozták, akik 4 és 6 évesek. Ezen a foglalkozáson feltűnt, hogy a gyerekek hisznek az ÚR Jézusban. Mikor az anyukával erről beszélgettünk, elmondta, hogy ez valóban így van, sőt abban, hogy most ők ezekre az alkalmakra járnak, és Istent keresik, nagy szerepük van a gyerekeiknek, akik karácsonykor eléjük álltak, és megkérdezték tőlük: „Ti már befogadtátok a szívetekbe az Úr Jézust?” Ez a kérdés mélyen érintette és arra ösztönözte őket, hogy keressék az igazságot. Az is segítséget jelentett számukra ebben, hogy gyermekeik azt igényelték, hogy esténként ne mesét, hanem bibliai történeteket olvassanak. Amikor megkérdeztem, hogyan kezdődtek a változások, elmondta, hogy az oviban volt egy karácsonyi bábelőadás, ami nagy élményt jelentett a gyerekek számára, és ott hallották az evangéliumot. Az előadás végén pedig kaptak ajándékba újságot, amit otthon alaposabban megnézhettek, és CD-t, amit hallgathattak, és ezek révén hitre jutottak… Tudom, hogy minden ilyen visszajelzés bátorít benneteket, azért hívtalak fel, hogy megerősödjetek abban, hogy „a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban”. (1Kor 15,58.)” (Horváth Istvántól, az OM munkatársától –sok évvel ezelőtti email.)



ÚJRA HALLGATOM

2017 februárban küldték nekünk:

„Mikor 6 vagy 7 éves voltam nagyon sokat hallgattam a Tavaszi Kirándulás kazettát. A szüleim szerezték meg valahonnan, de gyerekként nem igazán érdekelt, honnan, sokkal inkább szerettem hallgatni, ami rajta van.

Két kedvenc történetem volt akkor. Az egyik három kismadárról szól, akik mindig veszekedtek, majd a bajban össze fogtak. Akkor hárman voltunk testvérek, és azt hiszem ez a történet később segített, hogy ne csak a bajban álljak mellettük.

A másik pedig arról szól, hogy Zsuzsi nem szeretne átmenni a nagyerdőn egyedül és összebarátkozik az Erdő Urával.

Valahogy az idő múlásával a kazetta feledésbe merült. Néha-néha eszembe jutott, de sosem vettem a fáradságot, hogy megkeressem, miután egyszer nem találtam.

Azóta 21 éves lettem és elég sok mindenen keresztülmentem. Majd egy testvéri veszekedés után, pár hónappal ezelőtt a családommal felidéztünk a régen hallott történetekből és úgy döntöttünk, megkeressük az interneten a Tavaszi Kirándulást. Meg is találtuk. Azóta minden este azt hallgatom. Megnyugtató érzés minden este újra és újra meghallgatni és újabb dolgokat felfedezni a történetekben, olyanokat, amiket gyerekkoromban nem vettem észre.”



CD HALLGATÁS AZ ISKOLÁBAN

Kaptam egy nagyon bíztató levelet. Egy tanárnő számolt be arról, hogy osztályaiban, karácsony előtt, hogyan tudta közel(ebb) hozni a gyerekekhez az Úr Jézust. (Ide, ebbe az iskolába, hivatalosan nem engedik be a Palántát, úgyhogy sem bábozni, sem más módon elérni nem tudjuk itt a gyerekeket - de ez a hívő tanárnő az Úr Jézus tanítványa, nem ismer lehetetlent.)

Részlet a levélből: Kedves Gyuri!

Szeretnék megosztani néhány dolgot a Palántás cd-kel kapcsolatban.

Az év utolsó matematika óráin minden évben igyekszem valamilyen evangéliumi történetet felolvasni, beszélgetni. Idén úgy döntöttem a „Betlehemi csillag” cd otthoni hallgatása közben, hogy a bábdarab hanganyagát fogom egyes osztályokban a gyerekekkel meghallgattatni.

Az egyik ötödik osztályban, akik egyébként elég nehezen kezelhetőek, néma csendben meghallgatták a bábdarabot, közben rajzoltak. Nyomtattam nekik a „szeretni soha nem késő” dal szövegéből és ezt a végén együtt énekeltük. Olyan kedvesen váltak el tőlem, ajándékként kaptam a rajzaikból (egyik legproblémásabb többször bukott fiú külön nekem készítette a rajzot és fegyelmezte a többieket). A hetedikeseknél is hasonlóan zajlott az óra, ott beszéltünk a dal szövegéről is, hogy mit jelent…

A tizedikesekkel a „A szeretetre vágyó süni” bábdarab hanganyagát hallgattattam meg. Amikor jött az a rész, hogy Jézus a bűneinkért halt meg, az egyik diák félhangosan mondta, hogy mi köze ennek a karácsonyhoz. Ennek a mondatnak kapcsán, a végén beszéltem nekik arról, hogy a karácsonynak, Jézus megszületésének nem lenne igazi értelme húsvét, Jézus megfeszítése és feltámadása nélkül. (2013)



HÁLÁVAL TARTOZOM (emailben kaptuk, 2010-ben)

Kedves Palántáék! Tegnap voltatok a fiam iskolájában - ő most elsős- a bábdarabbal, és kapott CD-t, füzetet. A kisfiam autisztikus, nehezen motiválható, gyakran öntörvényű, ellenben fantasztikusan okos gyerek. Az egyik autisztikus tünete, hogy nem bírja a zajokat, zenét sosem hallgat(hatunk), vitatkozásban, szájalásban világbajnok. Nagyon nehéz vele, de ő a mindenünk…

Amikor este (sokáig dolgozom) hazaértem a munkából, közölte velem, hogy egy nagy meglepetése van a számomra. A Ti CD-tek volt az. Betettük a lejátszóba és végighallgattuk. Ahogy bekapcsoltuk, táncolni kezdett. Ő, aki eddig, ha zenét hallott, üvöltve fetrengett a földön! Elmagyarázta a kistestvérének, amikor kérdése volt a történettel kapcsolatban, együtt színeztek (soha nem színezett azelőtt).

Ma reggel az iskolába menet is ezt a CD-t hallgattuk, és megígértette, hogy hazafelé is így lesz.

Arra felhívta a figyelmemet, hogy más lemezt ezentúl sem hajlandó meghallgatni, csakis ezt.

Hálával tartozom érte!