Skip to Content

Képek és beszámoló Tiszavasváriból

TISZAVASVÁRI NAPKÖZIS TÁBOR 2015. JÚLIUS

Lódri Judit munkatársunk képes beszámolója a napközis táborról, amit két másik palántás segítővel tartottak Tiszavasváriban a helyi gyülekezet tagjaival közösen, a környék gyermekei számára.

„A résztvevők között volt az 5-6 évestől a 14 évesig vegyesen minden korosztály. Volt egy 40 főnyi mag, aki végig ott volt a táborban, és voltak olyanok is, akik nem mindennap voltak jelen, vagy nem tudtak végig ott maradni. Összesen 80-nál több gyermek volt, aki a tábor egészén vagy egy részén részt vett.

 

 A tanítás nem volt életkor szerint bontva, de minden korosztályt lekötött a program, mert a nagyobbak is annyi újdonsággal találkoztak, hogy eszükbe sem jutott, hogy bármit „dedósnak” érezzenek - nagyon élvezték a tábort. (Mindamellett, hogy az általunk megszokotthoz képest néha fegyelmezetlenek voltak.)

Nagyon tetszettek nekik a bibliai történetek - volt olyan, amit el is játszottunk nekik. Nagyon jól megtanulták az igeverseket. Az énekeket úgy válogattuk össze, hogy „mutogatás” (mozgás) is legyen hozzá. Minden nap gondot fordítottunk arra, hogy átismételjük az addig tanultakat. Volt olyan nap, amikor annyira ott volt az Úr jelenléte, hogy én magam is szinte csak sírni tudtam volna, és az imádságot alig tudtam befejezni, mert annyira ott volt az Úr, annyira… Akkor a gyerekek úgy elcsendesedtek, elhallgattak, hogy az valami döbbenetes volt. Nagyon nagy élmények voltak, amiket így átéltünk velük, és maga az egész tábor is, nagy élmény volt, úgy a gyerekeknek, mint a felnőtteknek.

Egy helyi testvérnő volt megbízva azzal, hogy a telepen összegyűjtse a gyerekeket és odahozza őket – kb. húsz perces sétával beértek a kollégiumba, ahol tartottuk a tábort.

Amikor megérkeztek, reggelit kaptak, mert nem tudjuk, hogy pontosan milyen helyzetből érkeztek, hogy otthon reggeliztek-e, és senkit sem akartunk annak kitenni, hogy esetleg étlen kelljen végigülniük a délelőttöt.

Reggeli után az addig tanultakat mind átismételtük, és ez így mélyen bement a szívükbe. Ezután volt egy másfélórás bibliaóra, amit valamilyen valami kis testmozgás, játék vagy sorverseny követett.

 

 

 A játék után bőséges ebédet kaptak. Egy kedves helybeli testvérnő nagyon finoman, ízletesen főzött az egész táborra, úgyhogy mindenki jóllakott, minden el is fogyott, nem volt maradék.

Ezután folytatódott a program: az ebéd utáni részbe is mindig tettünk valami komoly tartalmat. Tehát aki a délelőttről valamilyen oknál fogva lemaradt, az délután kapott tanítást. Ebben az idősávban volt a pantomim, két alkalommal bábelőadás, bohócelőadás, mind bibliai üzenettel.

Délután uzsonnát is kaptak, legtöbbször a szponzorok által felajánlott nápolyikból, kekszekből. Ezek után voltak még a vetélkedők, meg a kézműves foglalkozások. Így állt össze a nap.

A másfél hét elteltével is, (én ott maradtam még egy hétig a helyi szolgálók felkészítése érdekében, a következő táborra, amit már ők tartanak Taktaszadán) még találkoztam a gyerekekkel, és nagyon jól emlékeztek az igeversekre. Biztos vagyok benne, hogy a történetek és az üzenet is átment a szívükbe (2015.07.30)


 

 



hir | by Dr. Radut