Skip to Content

Mi vezethet idáig?

Két kaposvári gimnazista előre kitervelten, különös kegyetlenséggel (kő- és betondarabokkal, bottal, vésővel) megöli társát, aki „idegesíti” őket… „mert eltávolodott tőlük, lekezelően, nagyképűen viselkedett, agresszíven bánt velük…” Akik hallanak a tervről előre, nem mernek szólni senkinek… mi ez? Horrorfilm? Valóság? Ma? Magyarországon? Mi vezethet idáig?

„A bíróság szerint a szülők felelőssége egyértelmű: a gyerekeket nem nevelték megfelelően. A bíró indoklásában azt mondta: a tettesek szüleinek felelősségét gyermekeik helytelen nevelése alapozta meg. A fiatalok tettének körülményei az élet tiszteletének teljes hiányát mutatták. Megjegyezte: az elkövetők gyűlölete, brutalitása egyértelműen rossz lelki alkatra, defektusra utal, ami nevelési hiányosságokra vezethető vissza.” (Origo)
Vannak titkos „nevelő-társak”.

Vannak titkos "nevelő-társak".

1./ Sok szülő nem gondol rá, de lesz, aki gyermekük nevelését átveszi, ha ők nem fordítanak elegendő időt és tudatos figyelmet (szeretetet!) rájuk! Ha nem beszélgetnek velük és nem építik velük „áron is megvásárolva” és bensőségesen kapcsolatot.
2./ Ilyen „nevelő-társak” a magazinok (a sztárok „vonzó” életével), képregények (anime; manga – a választék bőséges, „kemény pornótól” a „homokos”-ig, erőszakostól az okkultig mindent megtalálhat magának a szabadidejében böngésző gyermek), poszterek, klippek, videó- és számítógépes játékok (telefonon iskolába vihetők), rajzfilmek, akció-, horror-, és pornó filmek, az ezek hatása alatt deformálódó osztálytársak és haverok, a hallgatott zenék szellemi tartalma, a koncertek stílusa, „harcművészetek” szellemisége – és még sorolhatnánk.
3./ A „nevelő-társaknak” pedig sajátos ideológiájuk van. A tartalom nem szól sem irgalomról, sem megbocsátásról, hanem kegyetlenség, erőszak, paráznaság és önzés jellemzi őket. „Élj magadért. Tedd magadat boldoggá. A másik ember csak eszköz, a te élvezeted tárgya. Ha nem szolgálja – eldobhatod.”
4./ Amilyen az „input” – olyan lesz az „output”. Mit várhatsz mást, mint amit a fenti diákokról olvastál? (Épp tegnap kaptam egyik Palánta-Olvasónktól emailt – községükben a tanárokat megfélemlítik a diákok – s szüleik – segítségünket kéri, látogassuk meg az iskolát Palánta-Gyermek-Lélek-Mentőinkkel… Olvasónk felismerte – mást kell kapjanak. Ellensúlyozni kell, ami eddig bement…)

Ha megkérdeznék – mit szeretnék?

1./ Szeretném, ha minden apuka és anyuka találkozna az irgalmasság üzenetével. Szeretném, ha az élet pártjára állnának. Ha jól döntenének, és amikor a szeretet cselekedeteit lehetne megtenni (mindig épp akkor, amikor a határidő, a fáradtság, a film-hír-lehetőség akadályozná azt), megtenné.
2./ Szeretném, ha a gyerekek boldogok lennének. Ha éreznék a biztonságos hátteret maguk mögött. Ha a jóra lennének ösztönözve, és megerősítenék őket, hogy álljanak ellene a gonosznak.
3./ Szeretném, ha olyan felnövekvő generáció töltené meg az iskolákat, akik közt nem kell félni, akiktől nem kell tartani, akik jövőt látnak maguk előtt… és még van nagyon sok minden, amit szeretnék.

De tudunk tenni ennek érdekében?

Sokat. Mi például – bábmissziós Gyermek-Lélek-Mentők – most karácsonykor az irgalmasság üzenetét visszük el a gyerekek tízezreihez. Pontosabban annyi gyermekhez, amennyihez bábcsoportot találunk. Kétszázezerhez is, kétezer iskolában, óvodában. És olyan módon adjuk oda az üzenetet, hogy a gyerekek teljesen megértik, beleélik magukat, és döntenek a jó mellett. Kivel megyünk? Mindenkivel, aki kész erre…. (A többiről, amit tehetünk – és teszünk – olvashatsz honlapunkon.)


 



oldal | by Dr. Radut