Skip to Content

Sára néni diója

Egy kis vidéki iskolában hallottam ezt a történetet. A harmadik osztályban tizenkét tanuló volt: hét kislány, és öt fiú. Egyik nap a tanító néni egy falubeli idős néniről beszélt nekik, akinek nagyon megdagadt a lába. Elmondta, hogy a néni, betegsége miatt nem tud elmenni a falu végén levő kertjébe, amit idáig szorgalmasan gondozott. Ha valaki vállalná, hogy délutánonként elmegy a kertbe, és hoz Sára néninek paradicsomot, paprikát, és zöldséget, a néni ősszel, dióérés után az összes dióját neki ajándékozná.

Az osztály lelkesedett.
Dió? Nagyszerű! Sára néninek hatalmas diófái vannak! Vállaljuk a megbízatást!

Gyorsan beosztották maguk között, hogyan oldják meg a feladatot. Minden nap másik két gyerek viszi a zöldséget Sára néninek! Így egy-egy párnak csak minden hatodik napon kell majd a kertbe menni. Az egész osztály részt vesz a vállalásban. A diót pedig elosztják majd maguk között. Már látták maguk előtt a sok finom diós kalácsot, pozsonyi kiflit!

Megkezdődött a közös szolgálat. Alexa és Viki voltak az első megbízottak. Szép koraőszi nap volt. A nagy kertben dúsan piroslottak a paradicsomtövek. A kapor, a petrezselyem frissen zöldellt. A két kislány vidám kirándulásnak találta a kerti gyalogsétát. Becsomagoltak a nagy kosárba minden finomat, és vitték Sára néninek. Szerdai nap volt. Következő kedden jutott nekik újra a zöldségszállítás feladata. Vasárnap óta esett az eső. Felázott a föld, nehéz volt lépdelni. A cipőjük beázott. Nem törődtek vele. Megrakták a kosarukat, és mentek hűségesen Sára nénihez.

Sára néni nagyon örült nekik.
De jó, hogy jöttök! Már minden elfogyott!
– Hogy lehet ez? Hiszen tegnap Pali, meg Tibi hozott mindenfélét!
– csodálkoztak a kislányok.

Sára néni a fejét rázta.
Senki nem volt itt, szívecskéim, múlt szerda óta! Igaz, esett is az eső! Így hát minden elfogyott. Nem hoznátok, kicsikéim, legközelebb egy kis tököt is?

Alexa és Viki másnap újra kimentek a kertbe. Most is esett, a szél is fújt. Vittek Sára néninek tököt, kelkáposztát, krumplit is, bőven. Ha Sára néni kért valamit, ők ketten behozták neki, akármilyen is volt az idő.
Így telt el az ősz. Meg volt a dióverés is. Sára néni jó szomszédja verte le a diót, és az öreg hölgy kérésére bevitte a termést az iskolába. Amikor azonban osztozkodásra került volna sor, egyszer csak kinyílt a tanterem ajtaja. Mit gondoltok, ki jött be a tanterembe? Sára néni! Szépen meggyógyult a lába. Már tudott járni.

Na, hogy tetszett a kertem? – Kérdezte Sára néni.
Nagyon szép! – lelkesedett Alexa és Viki. – Azok a nagy fák, és az a sokféle zöldség!

Az osztály másik tíz tagja lehajtotta a fejét. Azután dadogni kezdtek. Ilyesmiket mondtak:
Nagyon sok a darázs…
– Van a közelben egy harapós kutya…
– Ha esik, nagyon ragad a sár…

A tanító néni elcsodálkozott.
Csak ennyit tudtok mondani, arról a szép kertről?

Sára néni elmosolyodott.
Nem nagyon tudnak többet arról a kertről, mert valami mindig megakadályozta őket abban, hogy teljesítsék azt, amit fogadtak! Azért jöttem el, hogy elmondjam, két osztálytársatok hűségesen megtartotta, amit ígért. Ezért volt mindig friss zöldség a kamrámban. Alexa és Viki! Köszönöm! A tiétek az összes dió, mert hűségesek voltatok!

Alexa és Viki az idejüket adták oda, hogy teljesíthessék, amit ígértek. Ezzel örömöt szereztek egy idős hölgynek. Bebizonyították neki, hogy lehet bízni a gyerekekben, az emberekben. A sok jó gyümölcs, zöldség bizonyára az egészsége helyreállítását is elősegítette.
A hűség, a kitartás, ragaszkodás ahhoz, amit megígértünk fontos jellemvonás.

Két hűséges tanítvány.

A Bibliában is olvasunk két férfiről, akik hűségesek voltak akkor is, amikor csaknem az életükkel kellett megfizetniük ezért. Több mint kétezer éve éltek, egy távolkeleti városban, Jeruzsálemben. A tetteiket azonban hűségesen megörökítette Lukács evangélista az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvben, a 4. fejezetben.
Péterről és Jánosról olvashatunk itt, Jézus Krisztus két tanítványáról.

Jézus Krisztus feltámadása utáni időről ad hírt ez a könyv. Isten Fia feltámadása után, megjelent a tanítványainak, és tovább tanította őket az Isten országa dolgairól. Nem úgy járt velük, mint keresztre feszítése előtt, nem lakott közöttük, de negyven napon át nagyon gyakran együtt volt a tizenegy hűséges férfival. Amikor pedig eljött az idő, hogy visszatérjen mennyei Atyjához, azt a megbízatást adta a számukra, hogy hirdessék el az egész világon a jó hírt: Isten szereti az embereket, és Jézus haláláért megbocsátott nekik. Aki hisz Jézus Krisztusban, örök életet kap.
Amikor Jézus felment az Atyához, elküldte erre a földre Szentlelkét. A tanítványok erőt és bátorságot kaptak a bizonyságtételre.

 

A Péter és János néhány nap múlva együtt ment a jeruzsálemi Templomba, imádkozni. A Templom kapujában egy férfi ült, aki születése óta nem tudott lábra állni. Kéregetett. Péternek és Jánosnak nem volt pénze. Azt adták a hozzájuk forduló kéregetőnek, amijük volt: a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hitüket. Péter felszólította a sántát, hogy Jézus Krisztus nevében álljon fel, és járjon. A nyomorék ember felpattant, és örömében ugrándozva dícsérte Istent. A csodának hamar híre támadt. Aznap délután ötezer ember hallgatta Pétert a Templomban, a Salamon csarnokában, és hittek abban, hogy a názáreti Jézus az Istentől küldött Szabadító, a Messiás.

A csarnokban levő sokaság teljes szívvel örvendezett az Úr csodájának. A papok, a törvényszolgák és a szadduceusok pártjának vezetői azonban nem hittek Jézus feltámadásában. Úgy ítélték meg, hogy Péter és János törvénytelenséget cselekedett, amikor Jézusról beszélt az embereknek. Sürgősen elvonták őket a tömegből, és egy éjszakára börtönbe vetették.

Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók, a nagytanács tagjai. Ott volt Annás, a főpap, Kajafás, János, Sándor, és a főpapi család minden tagja. A tanácsban már mindenki értesült arról, mi történt előző nap.

Előállították tehát Pétert és Jánost és vallatóra fogták őket:
- Milyen hatalom birtokában tettétek ezt a csodát? Kinek a nevében tettétek ezt ti?

Mit gondolsz, mit érzett akkor Péter és János? Hiszen tiszta volt a lelkiismeretük. Semmi gonosz dolgot nem tettek. A Templomba készültek, ahol más tisztaszívű izraelita férfiakkal együtt zsoltárokat olvastak és imádkoztak Ábrahám, Izsák és Jákob Istenéhez. Ő a kegyelem és irgalom Istene. Tőle tanulták, hogy az elesettek mellett nem szabad elmenni. És Ő volt, Aki megkönyörült népén, és elhozta részükre a szabadítást.

Péter és János tudták, hogy a nagytanács tagjai tudatlanok, tájékozatlanok. Még nem ismerték fel, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia, a Szabadító. Ők pedig, Jézus tanítványai, bizonyára azért kerültek ebbe a helyzetbe, hogy ezt az örömhírt a nagytanács tagjainak is tudomására hozzák! Hiszen a vezetőknek is szükségük van arra, hogy megbánják bűneiket, és Jézusban örök életet kapjanak!

Vajon Péter és János félt-e, amikor ott állt a nagyhatalmú és nagytekintélyű férfiak előtt? Péter és János nem volt egyedül a bíráik előtt. Velük volt a Szent Lélek. Jézus sokszor beszélt nekik arról az időről, amikor már nem lesz ezen a földön. Talán eszükbe jutottak a bíztató szavak. „Amikor azonban átadnak titeket, ne töprengjetek, hogyan, vagy mit mondjatok, mert megadatik néktek abban az órában, hogy mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátoknak Lelke szól általatok.” (Mt.10,19-20)

Péter tehát a Szent Lélekre figyelve így szólt a nagytanács tagjaihoz:
- Népünk vezetői, Izráel vénei! Azért vallattok minket, mert egy beteg emberrel valami jó dolog történt. Azt kérdezitek, mitől gyógyult meg ez az ember? Egyetlen válasz van erre. Vegyétek tudomásul, ti, mindannyian, és vegye tudomásul Izráel egész népe, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által áll ez az ember most előttetek egészségesen. Ezt a názáreti Jézust ti megfeszítettétek, de Isten feltámasztotta őt a halálból. És nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk. (Apcsel.4,12)

Bizonyára a te osztálytársaid, családtagjaid között is vannak sokan, akik még nem ismerik Jézust. Te vagy az, aki az örömhírt elmondhatja nekik: Jézus szereti őket, és örök életet akar ajándékozni nekik! Ne félj, a Szent Lélek segít neked is. Mondd el bátran másoknak, amit Jézus tett veled.

A nagytanács tagjai lopva egymásra néztek. Nem gondolták volna, hogy ez az egyszerű, iskolázatlan halász ezen a nagy tekintélyű helyen, ilyen értelmesen, szabatosan beszél. Tiszteletet ébresztett bennük Péter bátorsága, de beszédének tartalmával nem voltak megelégedve. Néhányan emlékeztek arra, hogy ezt a két embert Jézus társaságában látták. Most pedig ott állt mellettük a meggyógyult sánta is, ragyogó arccal, mint a csoda eleven bizonyítéka. Több mint negyven éves ez a férfi, és most először tudott a lábaira állni!
Kiküldték a vádlottakat, és tanácskoztak.
- Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Jeruzsálem minden lakosa tudja már, hogy itt nyilvánvaló csoda történt. De Jézus nevét nem szabad többé emlegetniük. Fenyegessük meg őket, hogy soha többé ne beszéljenek Jézusról!
Amikor Péter és János újra bement a nagytanács elé, szigorúan megparancsolták nekik, hogy ne beszéljenek, és ne tanítsanak Jézus nevében.

Amit a nagytanács tagjai tettek, az bűn volt. Amíg nem tudtak róla, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból, és felment a mennybe, tudatlanságukat elnézte az Isten. Amikor azonban dönteniük kellett, elismerik-e hogy a názáreti valóban Isten Fia, megmaradtak a saját véleményük mellett. Elutasították Isten felajánlott kegyelmét, az örök életet. Ez az elutasítás azt jelentette, hogy megmaradnak a sötétség hatalma alatt, a bűneikben.
A bűn az, ha valaki tudatosan elutasítja Isten kegyelmét.
Azt gondolták a nagytanács tagjai, fenyegetésükre ez a két tanulatlan ember elcsendesedik, és igyekszik majd, hogy többé ne kerüljön a tekintélyes testület elé.

Péter azonban a szemükbe nézve, így válaszolt:

Igaz dolog-e az Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre: ítéljétek meg magatok, mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk, és hallottunk.  Apcsel.4,19)

Végy példát Péterről. Aki tudja, hogy valahol kenyeret lehet kapni, nem teheti, hogy ne beszéljen azoknak erről, akik napok óta nem láttak kenyeret és éheznek. Az emberek, a gyerekek éheznek Jézus szeretetére és megbocsátására, még akkor is, ha ezt sokszor nem mutatják. Nem teheted, hogy ne beszélj nekik az örömhírről! Mondd el bátran másoknak, amit Jézus tett veled.

Péter tehát világosan megmondta, hogy ezután is elmondja mindenkinek, hogy Jézus feltámadt és él.
A Nagytanács tagjai tehetetlenek voltak. Nem büntethették meg Pétert és Jánost, hiszen az egész nép dicsőítette Istent, azért, ami a sántával történt. Haza engedték őket. 

A tanítványok szabadon bocsátásuk után azonnal elmentek abba a házba, ahol a Jézusban hívő gyülekezet tagjai összegyűlve vártak rájuk. Elmondták, mit parancsoltak nekik a nagytanács tagjai.
Mit gondolsz, mit tett a gyülekezet? Elfutottak? Bezárkóztak? Nem. Ők tudták, hogy Isten akarata az, hogy minden ember megismerje Jézus Krisztust, megtérjen, és így az Isten országába jusson.

Tudták, hogy Jézusé a hatalom, nem a nagytanácsé! És Jézus ma is él. Lehet Vele beszélni. Hallja a tanítványai szavát, és válaszol is. Őt kell segítségül hívni! Mit tett tehát a gyülekezet? A két tanítvány alig ért elbeszélése végére, mindannyian egy szívvel, lélekkel Istenhez kiáltottak. Még könyörögtek, amikor megrendült a hely, ahol voltak, mindnyájan megteltek Szent Lélekkel, és még bátrabban kezdték az igét hirdetni.

Jézus meghallgatta őket. Bátorságot kaptak az ige hirdetésére. Az ige hirdetését pedig a Szent Lélek jelekkel és csodákkal kísérte. Jeruzsálemben ezekben a napokban újabb és újabb embercsoportok ismerték meg az Urat.
Hogyan ismerték meg Jézus szeretetét a jeruzsálemi emberek?

Két hűséges, kitartó férfi nem mondott le arról, hogy Jézus feltámadásának igazságát hirdesse. Amikor pedig mások akadályozták ezt a munkát, a Jézusban hívők imában hívták Isten segítségét..
Ugye szeretnéd, hogy Magyarországon is sokan megismerjék Jézus Krisztust? Te is tudsz tenni valamit ennek az érdekében. Imádkozz, úgy, mint azt a jeruzsálemi gyülekezet tagjai tették. És mondd el bátran másoknak, amit Jézus tett veled.

És most játssz velünk!

 

 



oldal | by Dr. Radut