Skip to Content

Tapasztalatok - hősök beszámolói 2, Szeretetteli fogadtatás

A tegnapi, visszautasításról szóló beszámoló ellensúlya: SZERETETTELI FOGADTATÁS a Palánta gyermek-lélek-mentők életében.

Gyermek-lélek-mentő munkatársunk meséli:
„Az egyik iskolámba mentem vissza minap a jelentkezési lapokért. Önmagában az nagyon szívmelengető élmény volt, ahogy fogadtak. Örültek, és annak is örült a kapcsolattartó, hogy olyan sok jelentkezési lapot nyújthat át nekem. Végignéztük a gyerekeket, kik jelentkeztek, és még abban is segített, hogy ki, milyen más foglalkozásokra jelentkezett: ez nekem óriási segítség az órarend-összeállításnál, hiszen nem kell mindenkit egyenként végigtelefonálnom, hanem ahogy megkaptam a jelentkezési lapokat, már tudtam, hogy kinek melyik nap lenne jó a Biblia-óra megtartására.
Tovább folytatva a beszélgetést, a terem felől érdeklődtem, hol lehetünk az év során. A kapcsolattartó, aki egyben igazgató-helyettes is az iskolában, a saját termét adta oda, sőt még azt is felajánlotta, hogy saját kulcsot ad hozzá, így nem megy el az idő a kulcs-kéréssel, visszaadással. Nagyon megtisztelő számomra ez a bizalom, amivel a munkánk felé van az iskola vezetősége."

SOK ISKOLÁBAN FELISMERIK, személyesen is tapasztalják a gyermekek megváltozott életét. Lehet, hogy nem mindenki „hívő”, de mindenki látja azt, ami a gyermekekben végbemegy Isten Igéjének hatására. Sokan talán csak a gyermek-lélek-mentők jó lelkületének tulajdonítják a változásokat, mások pusztán a foglalkozás interaktív jellegére gondolnak, és arra, hogy „legalább van, ahol meghallgatják ezeket a gyerekeket” – de a végeredmény ugyanaz: ami végbemegy a gyermekszívekben, az meglátszik a viselkedésben, a hozzáállásban is.

Gyermek-lélek-mentő munkatársunk folytatja beszámolóját:
„Egy másik iskolába vittem be a „Csodaszínek” CD-t és füzetet. Átadtam az osztályfőnöknek, mondtam, hogy ezt a szülői értekezleten adják a szülőknek. Bátorítottam, hogy minden kedves szülőnek adják oda, hogy megismerhessék a munkánkat. De a tanárnő a következőt mondta: „Én odaadnám a gyerekeknek! Nagyon szeretjük ezeket a CD-ket! És megköszönöm, hogy ha többet ad, hogy az osztályban is legyen, hiszen gyűjtjük a CD-iket. Együtt meghallgatjuk az osztályban!”
Kérdeztem is a tanárnőt: - Nem lesz gond, ha a gyerekek kapják meg, és nem a szülők? - Nem, nem, nagyon szeretjük! - válaszolta.
Miután a Cd-k kiosztásra kerültek, még arra is lehetőséget kaptam, hogy a gyerekek között meghirdessem a foglalkozást, és az ajándékot is felmutathattam nekik.
Még sokáig a folyosón voltam, egyik osztályt jártam a másik után, közben jöttek ki a gyerekek kezükben az ajándékkal, és jó hangosan mondták: „Köszönjük szépen az ajándékot!”



oldal | by Dr. Radut