Skip to Content

Van apukánk, aki soha nem hagy el!

„Új iskolám lesz az idén – remélhetőleg – a Z-i M. Általános Iskola. Én azonnal bele szerettem. Nagyon kedvesek, nyitottak voltak a szülők és a pedagógusok egyaránt a szülői értekezleten. Úgy alakult, hogy minden osztályban közvetlenül egy másik hitoktató után szólhattam, és a szülők mégis nyitottan elfogadták az ajándékot és a jelentkezéslapokat is. 100 db-ot osztottam ki a 4 osztályban.

Amikor az utolsó teremből is kijöttem, (kb. ¾ 6 lehetett) egy szomorú, síró kislányt vettem észre a folyosón. Félrehúzódott 7 másik kis társától. Hát persze, hogy odamentem hozzá és megöleltem. S mit a megáradt folyó, úgy zúdult elő a panasz a bánatos szívből. Apukája külföldre ment dolgozni, a címét sem tudják, és nagyon hiányzik neki. Elmondtam neki, hogy van egy olyan „édesapánk”, aki szintén nagyon messze van, de tudjuk a címét. És lehet vele beszélgetni „élőben”, sőt még telefon sem kell hozzá. Ő minden ember szerető – teremtő – édesapja: a Mennyei Atya.”
 



oldal | by Dr. Radut