Az élet láncreakciója
Amit gondolsz, arról beszélsz.
Amiről beszélsz, azt előbb-utóbb teszed is.
Amit sokszor teszel, az a szokásoddá válik.
Amilyenek a szokásaid, olyan lesz a jellemed.
Amilyen a jellemed, az határozza meg a kapcsolataidat.
Amilyenek a kapcsolataid, olyan lesz a jövőd.
Észrevetted már, hogy hogy érzéseid mennyire szoros kapcsolatban vannak a gondolataiddal?
Az ember gondolkodó lény.
Ez azt jelenti, hogy ha ébren vagyunk, állandóan gondolatok töltik meg elménket: tervezünk, értékelünk, féltékenyek vagyunk, aggódunk, bizonytalansággal küzdünk, emlékezünk, elhatározunk...
Ha jól megfigyeled, ezek a gondolatok mindig érzésekkel járnak együtt. Néha bizony eléggé erős érzésekkel:
Ha meghallod, hogy: "Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre!", és eszedbe jut, hogy otthon hagytad a bérletedet... hát még a víz is kiver.
S amikor rohansz az iskolába, és eszedbe jut, hogy mindjárt nyolc óra...
Lehet néha, hogy az érzések olyan erősek (intenzívek), hogy szinte gondolkodni sem tudunk miattuk!
Persze, a szerelem is ilyen.
De sajnos a harag - "indulat", bosszú, gyűlölet és társai - is így hatnak.
A harmadik a félelem - amit sokszor aggódásnak érzünk, vagy ami szorongással tölt meg.
Az ilyen intenzív érzelmek nagyon erősen hatnak ránk (!!!), és az ilyen túl heves érzelmek gátlói, fékezői lehetnek a gondolkodásnak és a viselkedésnek is.
Lehet, hogy ismered... a vizsgadrukk például van, akit úgy "leblokkol", hogy egy hang sem jön ki a torkán. Éltél már át ilyesmit?
Gondolat - akarat - döntés - következmények
Ahogy életünket éljük, újból és újból döntéseket hozunk. Ezek akaratunk döntései.
Döntéseink megszületésében gondolataink játsszák a legfőbb szerepet. De ezek a gondolatok szinte mindig érzelmekkel járnak együtt!
Tehát érzéseink is nagyon erősen kihatnak arra, hogyan döntünk, s milyen lesz az életünk!!!
Tehát: életünk során mindig hozunk döntéseket. Ezeket mi hozzuk meg, akaratunkkal.
Ahogy döntünk, úgy fogunk cselekedni. Ezért mi vagyunk felelősek, nem más.
Saját cselekedeteinknek mindig lesznek következményei is.
Lesznek olyan következmények, amiket vártunk, és szerettünk volna, ezek a "jó" eredmények.
De lehetnek olyanok is, amiket nem terveztünk, amikre esetleg nem is gondoltunk volna...
Cselekedeteink következményeivel mi magunk mindig (!) találkozunk!
Ilyenkor már nem lehet elmenekülni az álmodozásba - mintha nem is tettük volna meg... "Ó, bárcsak ne történt volna meg!..."
Valószínűleg mások is találkoznak a következményekkel - azokra, akikre még kihatnak a döntéseink...